Lakossága 2002 – ben 189 fő volt. nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település. Ortodox temploma 1990 – ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).
Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben
Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.
A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban (1. kép). �A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a kuruc vezérek pihentek� – tartja a száj-hagyomány. A 2002 – es népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.
A falu református temploma (2. kép) 1752 – ben épült, amelynek még ma is eredeti szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak. Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.
A templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 – 1996) újságíró, az egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu művelődési otthona (3. kép).
Jelesek: Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író, Teleki Sándor (1894 – 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János (1899 – 1969) és Fodor Sándor (1902 – 1954) közéleti személyiségek, Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa lapszerkesztő (Torontó).
A Lisznyói – patak felső folyása mentén alakult ki. Lakossága: 87 (2002). Határában, az egykori Temesváry kertben, édes – kénes ásványvízforrás tör a felszínre. Régebben reumatikus bántalmakban szenvedők keresték fel és melegített vizét fürdőkúrára használták.
A kislélekszámú településnek művelődési otthona és I-IV osztályos iskolája is van. Ennek udvara több nyári rendezvénynek ad helyet.
Lisznyó közelében, a Borzos vagy Küszürüs tető (919 m) északi oldalán található a Várbércen Törökvár. Feltételezhető, hogy ezt a várat alagút kötötte össze a bikfalvi Csigavárral. Barabás vára a Borzos tetején állt. A népi hagyomány mindkettőhöz mondákat, hiedelmeket fűz.
Lisznyópatakról kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodzafordulói-hegység gerincére, s annak legmagasabb pontjára, az 1029 m magas Szeredő ponkra, hol kora tavasszal tömegesen nyílik a hóvirág (1. kép).
Lisznyó neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.
A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).
Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 – ban (1. kép).
Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 – ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház.
Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 – 1695) – tanár, krónikaíró. Innen származott L. Damó Kálmán (1823 – 1863) – költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 – 1977) orvos és szakíró.
Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság – jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus.
Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 – es pápai tizedlajstromban megtaláljuk. A 2002 – es népszámláláskor a lakóság száma 379 lélek volt.
A DJ-103 B főút mellett áll iskolája, amelyet a magyar állam épített, és egyike a millennium esztendejében (1896) épült négyszáz népiskolának. Homlokzatán ott áll a régi emléktábla: “Magyarország ezeréves fennállásának emlékére”.
Az egykoron védelmi célokat szolgáló református műemlék templomvárból középkori eredetű tornyát és XVI – XVII. századi szabálytalan, ovális lőréses várfalmaradványát láthatjuk (2. kép). A mai harangtorony önmagában is védhető öregtorony, donjon volt. Keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Eredeti ún. barcasági típusú, lanternás sisakját 1937 – ben Debreczeni László tervei alapján gúlasisakra változtatták. Kisméretű gótikus temploma helyett 1863 – ban újat építettek. Még mindig szól a szakirodalomban is ismert, műkincs jellegű harangja, Johannes Neidel neves brassói harangöntő mester munkája 1640 – ből. Értékét emeli, hogy ezen a harangon már nemcsak latin, hanem magyar nyelvű körirat is van. A templom előtti ősi temetőt 2002 – ben rendezték, régi sírköveit kiszabadították a bozótból.
A külsejükben is mutatós kúriák közül figyelmet érdemel a Nagy úton az 1793 – ban épült Simon – ház oszlopos, árkádos kőtornácával. Ugyancsak ebben az utcában áll a Jantsó – ház, valamint Zsigmond Ödön háza a Templom utcában. Utóbbinak aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát barokk kosáríves árkádok díszítik. Más udvarházak és kúriák: Páll Gergely – udvarház (1830) a Nagy úton, kiugró oromfalas boltíves tornáccal és barokkos elemekkel tagolt, vaskos kő kapulábakkal, a Molnár – udvarház a Gáton 1822 -ből. “Népies, törpeoszlopos, boltíves kőtornáca van”, s mint ilyen, egyedi bikfalvi változat. A műemlék udvarházak sorát még sorolhatnánk: Bőjthe – Cseke féle kúria (1860), Harkó Lajos féle, Vén – Ábrahám – udvarház, Zátyi – ház, Páll Gergely féle ház stb.
Akit közelebbről érdekel ez a régi történelmi település, ellátogathat a falu feletti erdőben lévő Csigavárához vagy a Décse-köve nevű legendás sziklaformációhoz.
Az idegenforgalmi adottságoknak köszönhetően Bikfalván a faluturizmus egyre inkább teret hódít, gombra módra jelennek meg a “panziók”, vendégházak melyeknek egy részét régi udvarházakból alakítottak át (Öregdiófa), vagy pedig újakat építettek (Mókus, Téglás). A volt községháza épületében a Bikmakk Kulturális Egyesület állandó jellegű néprajzi gyűjteményét láthatja a turista.
Befektetési lehetőségek: kézművességek, népművészet és idegenforgalom, faluturizmus, gyalogtúrák vezetése.
Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település– Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt.
Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).
Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.
Udvarházak és kúriák: Szentiványi – kúria, Apor Henter – udvarház, Bucs – Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.
Még ma is működik a település hagyományos malomipara.
Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 – 1680) – kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 – 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 – 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások.
Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.
Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.Uzon piacza ódon templomkastelyaval *forrás: Orbán Balázs – Székelyföld leírása“Református templom, tatrangi népiskola”
1332 – Uzun
1335 – Uzum
1567 – Wzon
1642 – Úzon
1750 – Ozun
1760 – Ozon
1850 – Ozuna
1854 – Uzon
Lakosság
1567 – 68 kapu
1786 – 114 ház, 603 lakos
1850 – 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
1873 – 357 ház, 1611 lakos
1881 – 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
1910 – 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
1920 – 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
1930 – 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
1944 – 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
1966 – 2451 lakos
1992 – 2714 lakos
2002 – 2583 lakos
A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le. A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.
A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.
Református templom
A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú – XV. századi – várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy “14 április – elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk”. 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb “a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez”. A harangtornyot, mert földrengés sújtotta – 1842-44 között – hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette – tíz év múlva – már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.
Millecentenáriumi emlékmű
A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros – Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.
Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.
“Tatrangi Sándor” Általános IskolaA központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.A Polgármesti Hivatal épülete
Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy “Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában”.Ebben az épületben
működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesületés az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesvári családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.
A két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje
A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket – többnyire kúriákat és udvarházakat – kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik.
Temesvári kúria
Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában – a szakirodalomban is gyakran emlegetett – Béldi-Mikes-kastély. Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései – XVIII. századi – emlékévé avatják.
Ujvárossy-Ágoston kúria
Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.
Pünkösti kúriaMűemlék a Pünkösti kúria is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. a XVII. században). 2013-ig a községi könyvtárnak adott helyett, majd 2019-ben renoválás allatt áll.
Az 1800-as évekből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).
Páljános Adolf-féle ház
A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).
Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.
A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van.
Szesz és Keményítőgyár épülete
A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat működése megszünt.
