2007 Szeptember

UZONI HÍRLAP

kéthavonta megjelenő ingyenes tájékoztató

II. évfolyam www.ozun.ro 2007 szeptember

Tisztelt Polgárok, kedves Uzon községi lakósok

Ha megkésve is de újra jelentkezünk a már közkedvelt információs, helyi jellegű tudósító „Uzoni Hírlap”-pal, hisz községünk minden egyes polgárának joga van tájékozódni a „történtekről”, illetve az elkövetkezendő elképzelésekről, tervekről.

A nyár folyamán (június – szeptember 2007), önerőből, sikerült községünk falvaiban kisebb vagy nagyobb eredményeket elérnünk. A munkák, beruházások legnagyobb részét a saját alkalmazottainkkal végeztük el (elismerő köszönet mindezért munkásainknak), megspórolva ezáltal is több százmillió régi lejt.

Nagyobb megvalósítások és kudarcok falvakként:

I. UZON

1. Sajnálatos módon, a szennyvíz hálózat és új ülepítő kivitelezésére megtartott 2007 július 31. versenytárgyaláson megjelenő két kereskedelmi társaság ajánlatát a közbeszerzési bizottság el kellett utasítania, a túlméretezett pénzügyi ajánlatok miatt. Ezért nem kezdődhettetek el augusztusban a munkálatok. A második versenytárgyalást, a törvény értelmében csak 2007. augusztus 31. dátummal tudtuk újra szervezni. Ekkor a munkálatok kivitelezését egy magyarországi cég nyerte el. Október elején – a megkötött szerződés értelmében – több munkaponton is elkezdik a folyamatos beruházást (a kivitelezés időtartalma 10 – 13 hó!).

2. Kialakítottunk egy közel 2 ha területű „szabadidő parkot”, melynek korszerűsítésére egy közel 14 milliárdos (ROL) értékű pályázatott készítettünk és nyújtottunk be a „Környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős minisztérium” -hoz. Ha nyertes lesz a pályázat, akkor Kovászna megye legszebb és legkorszerűbb parkját (sétaterét) tudhatjuk magunkévá.

3. Helyre hoztuk és felújítottuk a volt Termocom kazánház bomladozó épületét.

4. Ideiglenesen stabilizáltuk a tömbház negyed mögötti szemétgyűjtőt (kerítéssel).

5. Megépítettük, közösen a helyi iskola alkalmazottaival az iskolát övező fakerítést.

6. Új kerítéssel láttuk el az orvosi rendelő és a sportcsarnok körüli telkeket.

7. Kialakítottuk egy új „barompiac” térséget, ahol ezentúl rendszeres állatvásárt szervezünk.

8. Eredményesen és színvonalason felújítottuk, a tűzoltó szertár épületét és felszerelését, együtt az önkéntes tűzoltókkal.

9. Ötven darab kárpitozott, új hátas székkel (tölgyfa) gazdagítottuk a „Pünkösti kúria” bútorzatát.

10. Igyekeztünk megjavítani, illetve karbantartani a település utcáit és a közvilágítást.

11. Figyelemmel kísértük és próbáltuk karbantartani a település szeméttelepét, szemétládákat készítettünk és helyeztünk el a fő út mentén.

12. Elkészítettük a kultúrotthon teljeskörű renoválási, megvalósíthatósági műszaki tervét.

13. Felújítottuk a „Győzelem” sportpálya beton kerítését.

II. SZENTIVÁNLABORFALVA

1. Felújítottuk, illetve próbáltuk kialakítani a településsel párhuzamos mellékutakat (utcákat) a szekér és a mezőgazdasági gépek részére.

2. Kivezettük a villanyáramot (3 fázis) a sportpályára, megteremtve ezzel a különböző rendezvények ideális terepét.

3. Teljekörűen felújítottuk és korszerűsítettük a tűzoltó szertár épületét és a hozzájáró telket, karöltve az önkéntes tűzoltókkal.

4. Kialakítottuk községünk első, bekerített mini sport pályáját (még folyamatban a munka).

5. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

6. Kudarc: még nem sikerült elkezdeni a beütemezett járda építését.

III. LISZNYÓ

1. Besegítettünk a református vártemplom várfalának a felújításában.

2. Kialakítottunk egy modern központi gyermekparkot.

3. Közösen az önkéntes tűzoltókkal, felújítottuk, és új arculatot adtunk a tűzoltó szertár épületének.

4. Áteresztő hidakat javítottunk fel, illetve cseréltünk ki újakkal.

5. Igyekeztünk karban tartani az utcákat, a közvilágítást, valamint a lisznyói bekötő utat.

6. Beszereztünk 50 darab modern széket a kultúrotthon részére.

7. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

8. Kudarc: még nem sikerült befejezni a volt polgármesteri hivatal épület renoválását.

IV. BIKFALVA

1. Díszvilágításba öltöztettük a református vártemplomot.

2. Igyekeztünk karban tartani az utcákat és a közvilágítást.

3. Felújítottuk, és új arculatot adtunk a tűzoltó szertár épületének.

4. Rusztikus utcajelző táblákat helyeztünk el.

5. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

6. Elkészítettük a kultúrotthon teljeskörű rehabilitációs, megvalósíthatósági műszaki tervét.

Megjegyzés: a nagyobb beruházások október folyamán történek meg.

V. UZONFŰZES

1. Széleskörű felújítást végeztünk 1 km hosszúságú belső útszakaszon.

2. Az iskola udvarán modern gyerekparkot létesítettünk.

3. Ellenőriztük és karbantartottuk a közvilágítást.

VI. SEPSIMAGYARÓS

1. A 9 km hosszú bekötőút, valamint a település utcáinak feljavítása több tonna sóder alkalmazásával.

2. Felépítettünk, illetve kialakítottunk egy stílusos játszóparkot.

3. Kicseréltük az iskola régi kerítését.

VII. LISZNYÓPATAK

1. Sajnos a nyár folyamán még nem került idő nagyobb megvalósításokra, de az ősz folyamán megpróbáljuk kivitelezni elképzeléseinket.

A fenti eredmények elsősorban egy dinamikus és folyamatosan épülő együttműködésnek köszönhetőek, amelynek parányi részecskéi, összetevői, alappillérekként fent tartják a közös elképzelések, tervek sikeres kivitelezését.

Ebben részesek vagyunk mindnyájan. Elkezdve az egyszerű polgártól ki különböző kérésével, észrevételével jó irányt és ötletet ad, újabb és újabb feladat, kihívás elvégzésére; a megfontolt, de mindig rugalmas önkormányzati képviselőkön; a fáradhatatlan alpolgármesteren; a hivatástudó hivatalnokokon keresztül, egészen a polgármesteri hivatalon belül kevés pénzért dolgozó, becsületes munkásokig.

Köszönet és elismerés a közös gyümölcsért.

dr. Ráduly István, egyetemi adjunktus

Uzon község polgármestere

Gazdák az Unióban

– Lemaradnak-e az uniós támogatásról a romániai magyar gazdák?

– Nem igazán akarjuk elhinni, hogy életbe fognak lépni azok az elvárások, amelyeket részben az Unió ír elő, de részben szerintem nagyon bután a romániai törvénykezés erőltet rá mind a vállalkozókra, mind pedig a gazdákra. Egyszerűen nincs meg az az infrastruktúra, nincs meg az a szakmai felkészültség, amivel az európai uniós elvárásoknak meg tudunk felelni. Nem fogunk tudni eleget tenni nekik. Kiszorulnak a piacról a kistermelők, ez nem azt jelenti, hogy a gazdálkodók számára a helyi kispiacokon nem lesz hely, ezt csak azt jelenti, hogy aki nagyobban szeretne gazdálkodni, aki tényleg ebből akarna csak megélni, az nem fog tudni bejutni. Már azt hiszem, hogy a romániai piacra sem, mert ott ki fogják zárni azok, akik olcsóbban behozhatják a terméket az uniós piacról. Aki uniós pénzeket akar megfogni, az meg kell, hogy feleljen az uniós elvárásoknak. Aki önmagában gazdálkodni tud, az a saját portáján belül, ha a román törvényeknek nem lép ellenébe, nem jogi személy, azt csinál, amit szeretne. Tehát nem kell összetévesszük a helyi értékeinket esetleg azzal az elvárásunkkal, hogy kikerüljünk nagyobb piacra. Itt csak arról van szó, hogy aki kérni akar pénzt, az nagyon kemény elvárásoknak kell, hogy megfeleljen.

– A gazdáknak kell erre felkészülniük, vagy pedig a fogyasztókban kell tudatosítani, hogy támogatni kell az itthoni kispiacokat?

– Meg kell, hogy jelenjenek azok a szerveződések, mert ezt látjuk, hogy akár a finneknél is, a hollandoknál is a gazdákat segítik az érdekvédelmi szervezeteket, de ehhez a gazdák be kell, hogy jegyeztessék magukat, jogi személlyé kell, hogy váljanak, és ők is rá kell, hogy ébredjenek arra, hogy nem elég nekik termelni, ők a piacukat is meg kell, hogy teremtsék. Nem tudom elhinni azt, hogy az a négymillió gazda, aki Romániában pillanatnyilag működik, mind képes lesz arra, hogy uniós pénzeket lehozzon, tehát nagyon kevés lesz képes, nagyon kevés fog saját vállalkozást bejegyezni, nagyon kevés fog bankszámlaszámot nyitni, és különben nem lesznek elérhetők a nagypénzek. Amennyiben az Európai Unió normáinak meg akarunk felelni és továbbra is mezőgazdasági tevékenységet, akarunk folytatni, akkor most, az utolsó pillanatban fel kell használni minden lehetőséget a nyereséges termelés folytatása érdekében. Ennek egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbb útja a szövetkezés. Ezt a kijelentést alátámasztja az is, hogy egy nagyobb területen tevékenykedő gazdaságnak nagyobb az ereje, több pénzforrást tud megnyitni, így európai támogatásokat is igénybe tud venni, mert képes előteremteni az önrészhez szükséges pénzösszeget.

– Milyen hagyománya van Erdélyben a szövetkezeteknek?

– Erdélyben a második világháború előtt, Európában elismert, nagyon jól működő szövetkezeti csoportosulás tevékenykedett. Ennek fiókszervezetei valóságos hálózatot alkottak és gyakorlatilag az egész vidéket lefedték. A szövetkezet érdekképviseleti ága az Erdélyi Gazdasági Egylet volt, amely szorosan együttműködött a pénzügyi, vagyis a Hangya szövetkezettel. A tagság számára tanfolyamokat, kiállításokat, termény-börzéket, piackutatást, kedvezményes hiteleket, és más, ezekhez hasonló akciókat szerveztek. Az EGE – Hangya féle szövetkezetek kapitalista nézetűek voltak, szabad akaratból szerveződtek, tisztességes kifizetésen alapozódtak. Még a háború alatt is fennmaradtak: túléltek bombázást, megszállást. A kommunista rendszer szövetkezeti formája alapvetően különbözött az előbbitől. Ebben erőszakkal megszűnt a magántulajdon értéke, a jó gazda egyenlővé vált a silánnyal, megszűnt a piac, mint szabályzó elem. Az állam diktálta, hogy hol és mit kell termelni, sőt még azt is, hogy mennyit. Amennyiben az időjárás kedvezőtlen volt, vagy valamilyen okból nem lehetett a megszabott termést elérni, a termelőket, a mérnököket hibáztatták. Így kialakult egy hazugságra alapozott gazdasági folyamat, amely a vezetőség felé csúcstermelést jelentett, miközben a nép éhezett. Amennyiben ezt az időszakot csupán mezőgazdász szemmel nézzük, tagadhatatlan a jó oldala, amely a termőföldet nagy parcellákba tömörítette, így megteremtette a sokkal magasabb termés elérésének lehetőségét. E hosszabb bevezetővel a két termelési formát próbáljuk egymás mellé állítani, ugyanakkor szeretnénk megindokolni, hogy gazdáink miért félnek minden szövetkezési formától. Elsősorban, mert féltik vagyonukat, a földet, és mert 50 év elteltével elfelejtették, milyen is tisztességes alapokon együttműködni – szövetkezni. Erre csak a szabad szövetkezés ad lehetőséget, ebben a formában el lehet érni a nagyobb parcellákba tömörült földegységeken való gazdaságos termelést. A szövetkezés további előnyei:

• A növényvédő szerek, műtrágya vagy vetőmag nagyobb tételben való vásárlásánál nyilvánvalóan kisebb az ár és lényegesen csökken a szállítási költség is.

• A gépesített munkálatok költségei csökkennek a holt idők kiküszöbölésével; ha egységesen dolgozzák meg az egymásmelletti parcellákat, mind az időtényező, mind az üzemanyag költség kiesik, ami a messze eső parcellák közti út megtevésével előáll.

• A növényvédelmi munkálatok nagyobb területen történő egységes elvégzése kedvezően hat a terméshozamra, továbbá olcsóbbá teszi a gépesített munkálatokat is.

• A betakarítás és elraktározás terén is nyereségesebb nagyobb területről egységes árut, azonos helyre nagy szállítóeszközzel mozgatni.

• Az áru értékesítése is sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb nagytételben.

Lejegyezte: Ugron Ernő