Templomok

UZONI REFORMÁTUS TEMPLOM

LISZNYÓI REFORMÁTUS TEMPLOM

SZENTIVÁNI UNITÁRIUS TEMPLOM

SEPSIMAGYARÓSI REFORMÁTUS TEMPLOM

A karzatnak 1797 ben festett kazettái

A templom története

A református templom látványa, a falu központjában egy magaslatról uralja a helységet, délnyugati fekvésű, egységet alkot a közeli parókia és kántori lakás épületeivel. Bár a művészettörténet nem említi, építészeti szempontból mégis érdekes-értékes épület. Építését 1752-be kezdték, a fennmaradt számadáskönyvek tanúsága szerint a munkálatok 1758-ig elhúzódtak. Mai formáját több átépítés és toldás során nyerte el. Az építkezés költségeit a hívek adománya fedezte. Kezdetben torony helyett fa haranglábat állítottak a templom mellé. Korábbi, középkori templomról nincsenek adataink és ez érthető, hiszen a falu első írásos említése 1512-ből származik. Ugyanakkor a korábbi templomoknál gyakori védelmi szerepet betöltő kerített fal is hiányzik.

A XVI. századtól a hívek, a szomszédos Szacsvára jártak istentiszteletre. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az egyházközség már a templomépítést megelőzően a XVIII század elején önállósult, aktív egyházi életről a környező településekről beszolgáló lelkészek gondoskodtak. Erre utal, Márkos Ferencné született Koré Anna adománya, aki 1736-ban ón úrasztali tányért adott a helyi egyházközségnek. A ma is meglévő klenódium körirata: ATTA ISTEN DICSŐSÉGÉRE VALO TANGYERTA M[AGYARO]SI EK[LÉZSIÁNAK 1736. ESZTENDŐBEN MARKOS FERENCZNÉ. 1768-ban pedig Kese Mihály adott az eklézsia részére egy ón boros kancsót. Saját lelkésze 1771-től lett a településnek, ekkor kezdték ugyanis az egyház anyakönyveit vezetni. Nevét sajnos nem ismerjük, de az 1775-ben tett egyházlátogatás alkalmával utasították a lelkészt és az iskolamestert, hogy ne,,vegyüljenek bele semmiféle politikába.” Ugyanekkor elrendelték, hogy a templom megrepedezett falait állítsák helyre. Erre következő évben sor is került, három évvel később pedig zsindellyel való újrafedése is. Sajnos a hívek nem sokáig örvendhettek a megújult istenházának, mivel az 1794-ben faluban pusztító tűzvész a templomot és a közelében álló egyházi épületeket is érintette. A károk nem lehettek annyira súlyosak, kijavításukra már ugyanebben az évben sor került.

Sőt ekkor már harangtornyot is toldtak a templomhoz, melynek meredek toronysisakja alatt a térségben eléggé ritka nyitott tornác található, melyet zsalugáterek borítanak. A kijavított templomot ez évben újból is szentelték. Ezt követő néhány évben készült el a templom ma is álló berendezése: az ólomkeretes üvegablakok, a karzatok kazettás mellvédjei, az úrasztala, a szószék.

A hívek nagylelkűségéről tanúskodnak a templom legszebb értékei˘: a hatszögű ólomkeretbe foglalt hutaüveges ablakok, melyek közül négynek a felső szegélyében adományozójuk nevét is feltüntették.

Az ólomkeretes ablakokon írja az adományozóknak a nevet. KOVATS T[E[REZI[A] R[I]TA felirat jelöli a karzat ablakának a készíttetőjét. A templom keleti felén levőt JANTSO JANOSNE 1797; a nyugati oldalon levőt MAGYAROSI JÓZSEF, M[A]GY[A]RO[S]I ÉVA 1797; az északi oldalon levő egyik ablakot KOREH ANDRAS (itt az üvegszemeket elválasztó lécen szerepel az 1797-es évszám); a másikat, melynek felső részén az ólombetétek hiányoznak, a feljegyzések szerint MAGYAROSI ISTVÁN csináltatta. A két karzat mellvédjeinek kazettáit is festett virágminták díszítették, melyek hasonlóságot mutatnak a szomszédos szacsvai templomban találhatókkal. A karzaton szereplő 1797-es évszám datálja a festés elkészültét. A festő nevét sajnos nem ismerjük, csupán feltételezzük, hogy az 1760-as évektől működő,, háromszéki festőiskola” valamelyik tagjának a hozzáértéséről tanúskodnak a kazetták. A padok mellvédjét is virágmintákkal díszítették, de ezek már sokkal egyszerűbbek, s valószínűleg későbbiek. A festett kazettákat és a padok mellvédjeit az 1954-1955-ös javítás alkalmával olajfestékkel borítottak. Ugyancsak barnára festették a karzatok alsó részét borító deszkákat, padokat, eltakarva a kazettákkal azonos virágmintás díszítését. A 2013-ban végzett helyreállítási munkálatoknak köszönhetően azonban feltárultak a templombelső rejtőzködő értékei. A téglából készült szószék virágmintás ornamentikája révén egyedülálló a környéken. Valószínűleg ez is a 18 század utolsó évtizedeinek a munkája, mivel a szószékkorona már 1806-ban készült. Ez utóbbi felirata az adományozó megyebíró nevét is megörökítette: ÖRÖK EMLÉKE ns MOGYÓROSI BENEDEK ÚRNAK. Anno 1806. A szószék mellett külön álló padot (Mózes pad) az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 1817-után a papné és a mesterné számára készítették. A szószékkel szembeni pad mellvédjén áll az eklézsia egyik patrónusának, a helybeli nemes Jancsó családnak festett címere. A hatszögre formázott úrasztala az 1794-es tűzvész után fenyőfából készült, rajta virágmintás díszítésben készíttetőjének, Koréh Andrásnak neve szerepel.

Az 1802. október 22-én bekövetkezett földrengés számos háromszéki templom romlását okozta. Ez alól a magyarosi sem lett kivétel. A település templomában okozott kárt ismét javítani kellett. Mivel az északi és nyugati falak sokáig nedvesedtek 1840-ben ismét nagyobb helyreállítási munkálatokra került sor. Két évtizeddel később zsindely helyet cserépfödést is kapott a templom. A fenti átalakítások során a nyugati oromfal volutái barokk, míg a két portikusz háromszögben záródó oromfalak a korai klasszicista stílus jegyeivel gazdagították a templomot. Két karzata közül a nyugati, vagyis hátsó karzat is a 18. századi javítások alkalmával készült el. Ide kívülről egy toldott portikuszból vezet a feljáró. A hagyomány szerint a karzaton a szegények ültek, napjainkban csak kivételes, ünnepi alkalmakkor használják. Orgona beszerzésére a 18 század elején nem találunk adatokat, de a számadáskönyv beszámol arról, hogy 1791- rendbe hozatják az elromlott orgonát és fujtatót. A ma is álló egy manuálós és négyregiszteres orgonát Nagy József brassói orgonaépítő mester készítette 1885-ben. A hangszer a 20 század közepén meghibásodott, orgonaszekrénye sípjai nélkül áll. A templom építésével egy időben elkészült haranglábba 1783-ban került a kisebbik harang, ekkor,,újra rendezik” a haranglábat is. A nagyobb harang vásárlására 1798-ban került sor, mely a második világháború kezdetéig teljesített szolgálatot. Újraöntéséről tanúskodik az alábbi felirat.: ,,AZ 1798-BAN ÖNTÖTT ÉS ÉVI SZOLGÁLAT UTÁN ELREPEDT HARANG ANYAGÁBÓL ÚJRAÖNTÖTTE A SEPSIMAGYAROSI REF. SZENT EGYHÁZKÖZSÉG 1941-BEN.” A kisebbik harang már 1837-ben elrepedt, de a következő évben újraöntötték. Az első világháború alatt sok más társával együtt ez is áldozatul esett a harangrekvirálásoknak. Helyébe 1922-ben vásárolták a ma is szolgálatot teljesítő új harangot a következő felirattal: BESZEREZTE A SEPSI MAGYAROSI EV. REF. GYÜLEKEZET KÖZADAKOZÁSBÓL 1922.

A 19. századi javítások sorát az 1885-ös évben végzett munkálat zárta, ezt követően csaknem egy fél évszázaddal később 1954/1955-ben végeztek állagmegőrzési munkálatokat, de kevésbé szerencsés módón. Beke Tibor lelkész feljegyzését idézve:”Amint két atyafit láttam dolgozni a templom körül… elfödvén azokat a részeket melyek piszkosak és hibásak átvillant rajtam a gondolat, hogy ezek az emberek elfödik a múltat.” Ekkor mázolták barna olajfestékkel le a karzatok festett kazettáit, a padok mellvédjeit, és vakolták be a szószék díszítéseit. A település alig száz hívőjének anyagi megterhelést jelentett a templom eredeti állapotának helyreállítása, ezért 2013-ban a Kovászna Megyei Tanácshoz pályázatot nyújtottak be. Az elnyert támogatásnak köszönhetően a templomban újra nagyobb szabású munkálatok zajlottak.

Sánta Ferenc restaurátor által végzett belső feltárás és konzerválás következtében újra eredeti szépségükben fogadja a látogatót, a patinás ornamentikájú, a 255 éves épület.

Pénzes Lóránd

Források:

A Sepsi magyarosi egyházközség számadáskönyve 1752 –1887

Beke Tibor: A sepsimagyarósi egyházközség története (kézirat) én.


UZONI KATOLIKUS TEMPLOM



 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.