Uzon

    Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.

Névtörténet

  • 1332 – Uzun
  • 1335 – Uzum
  • 1567 – Wzon
  • 1642 – Úzon
  • 1750 – Ozun
  • 1760 – Ozon
  • 1850 – Ozuna
  • 1854 – Uzon

Lakosság

  • 1567 – 68 kapu
  • 1786 – 114 ház, 603 lakos
  • 1850 – 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
  • 1873 – 357 ház, 1611 lakos
  • 1881 – 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
  • 1910 – 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
  • 1920 – 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
  • 1930 – 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
  • 1944 – 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
  • 1966 – 2451 lakos
  • 1992 – 2714 lakos
  • 2002 – 2583 lakos

    A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le.
A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.

    A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.

    A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú – XV. századi – várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy “14 április – elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk”. 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb “a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez”. A harangtornyot, mert földrengés sújtotta – 1842-44 között – hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette – tíz év múlva – már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.

    A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros – Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

 

    Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.

 

    A központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.

 

    Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy “Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában”. Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.

 

 

 

    A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket – többnyire kúriákat és udvarházakat – kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. 

 

 

    Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában – a szakirodalomban is gyakran emlegetett – Béldi-Mikes-kastély (ma az állami gazdaság székháza). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései – XVIII. századi – emlékévé avatják.

 

 

    Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.

 

    Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül). Jelenleg ebben van a községi könyvtár. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).

 

    A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).

    Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.

    A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van. 

    A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat működése megszünt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>