Sepsimagyarós

Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.

A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban (1. kép). �A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a kuruc vezérek pihentek� – tartja a száj-hagyomány. A 2002 – es népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.

A falu református temploma (2. kép) 1752 – ben épült, amelynek még ma is eredeti szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak. Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.

A templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 – 1996) újságíró, az egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu művelődési otthona (3. kép).

Jelesek: Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író, Teleki Sándor (1894 – 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János (1899 – 1969) és Fodor Sándor (1902 – 1954) közéleti személyiségek, Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa lapszerkesztő (Torontó).

Befektetési lehetőségek: mezőgazdaság (főkép állattenyésztés), kézművességek, népművészet, idegenforgalom, faluturizmus. 

SEPSIMAGYARÓS FACEBOOK PROFILJA:

https://www.facebook.com/Sepsimagyaros?fref=ts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.