Szentivánlaborfalva

 

   Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település– Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

   Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

   Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.  

   Udvarházak és kúriák: Szentiványi – kúria, Apor Henter – udvarház, Bucs – Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.

   Még ma is működik a település hagyományos malomipara.

   Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 – 1680) – kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 – 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 – 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások.

   Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.