Lisznyó neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető 
település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.
A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).
Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, 
amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 – ban (1. kép).
Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 – ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház.
Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 – 1695) – tanár, krónikaíró. Innen 
származott L. Damó Kálmán (1823 – 1863) – költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 – 1977) orvos és szakíró.
Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság – jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus.
