Egyház

Református egyházközségek

Uzon:

Lélekszám: 1730Lelkipásztor: Ungvári Barna-András Főgondnok: Szabó Imre Gondnok: Kőmíves István,  Cím: 527130 Ozun Str. Gábor Áron nr. 74 jud. Covasna 0267-331318  0744-324708 e-mail: ungvaribarna@clicknet.ro



Bikfalva:

Lélelszám: 343 Lelkipásztor :Sánta Imre Gondnok: Ábrahám György  Cím: 527131 Bicfalău str. Principală nr. 224 jud. Covasna Mobil: 0768193583 0724-203847

e-mail: santai1975@gmail.com

 

 

SZENTIVÁNLABORFALVA

Lélekszám: 190 Lelkipásztor: Bartos Károly Gondnok: Dombora Attila Cím: 527145 Reci Reci, nr. 130 jud. Covasna Tel:0267-373807 Mobil:0745210521 e-mail: bkaresz69@yahoo.com Anyaegyház: Komolló: Lélelkszám: 305


LISZYNYÓ


Lisznyó:

Lélekszám: 302 Derzsi György Gondnok: Jakó Dénes   Cím:527132 Lisnău nr. 45 p. Ozun jud. Covasna Tel: 0267-331339 Mobil: 0754294104   e-mail: derzsigyorgy@yahoo.com

A TEMPLOM TÖRTÉNETE

A református templom építésének idejét pontosan nem lehet tudni, de az 1977. évi földrengést követő általános javítás alkalmával, a templom belső és külső falán talált freskók a XIII, XIV századra teszik. A XIV század folyamán a kis katolikus templom helyére nagyobbat építettek. Sajnos az 1913-as javítás alkalmával nagyon sok műemlék jelleg megsemmisült. Ez alkalommal felszínre került, de visszafalazták a sekrestye ajtót és fölötte a MDCXXII (1622) feliratot. Ez a felírat mutatja, hogy a valamikor katolikus falu 1602 után tért át templomával a református hitre. A befalazott ajtó mellett egy kis vakablak van, a szentségtartó. Ez ma is látható. A templom építése három szakaszban történt. Az első az épület keleti részének ¾ része, a nyugati fal külső felén lévő freskóig. A második építkezés a templom keleti felének alá boltívezése is, amely valószínű a mennyezet megerősítésére és szilárdan tartására készült. Az első boltív homlokzatán látható ANNO 1801, ami a munkálatok végzésének idejét jelenti. A boltív későbbi épülését az bizonyítja, hogy a lábazata csak a fal mellé van rakva és nincs beleépítve, de főként az, hogy az 1913-as javításkor a boltíves részen írások voltak, amelyek ennek oszlopai alá futnak be, és azon túl folytatódnak, jegyzi meg a javítások szemtanúja, az akkori lelkész Farkas István. A harmadik építkezés a templom nyugati részének a megtoldása a jelenlegi nagyságra 1804-ben. A torony, ami a templomot körülvevő várfalba épült bele később készült. A jellegzetessége, hogy a csúcsán a székely nemzeti címerben is megtalálható nap és hold tündököl. A várfal építési adataira nincs konkrét bizonyíték, csak a torony lábánál lévő felirat Jakó Pál 1834, amiről feltételezik, hogy az építés éve. Az 1913-as javítások alkalmával a templom bejáratánál a következő feliratot festették fel: “Más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely Jézus Krisztus. I. Kor. III-11” Az 1 848-1849-es szabadságharc egyik ágyúja a lisznyói harangból készült. 1693-ban készült a lisznyói református templom kisebbik harangja, amelyiken a következő felirat látszik: Jesus Nazarenus Rex Judeorum Natus in Betlehem.- Verbum domini manet in aeternum. Ecclesia Lisnyaensis curavit fudi –Heinrich Lampen fudit me 1693.

 

A Lisznyóban szolgáló lelkészek:

1 . 1 71 4-1 746: Szentkirályi József

2. 1 746-1 796: Péter Mihály

3. 1 796-1 81 9: Soos András

4. 1 81 9-1 835: Szabó Péter

5. 1 835-1 890: Diénes Antal

6. 1 890-1 908: Antal Lajos

7. 1 908-1 957: Farkas István

8. 1 958-1 960: Dénes Dezse

9. 1 961 -1 964: Varga Ferenc

1 0. 1 964-1 986: Szentgyörgyi Béla

11 . 1 986- : Derzsi György58

 

 

SEPSIMAGYARÓS


Lélekszám: 129

lelkipásztor: Deák Botond

Mobil: 0727313614

E-mail: deakbotond1@gmail.com

Gondnok: Kovács Zsombor

Cím:  527136 Măgheruş

Sepsimagyarósi egyháztörténet

A református templom látványa, a falu központjában egy magaslatról uralja a helységet, délnyugati fekvésű, egységet alkot a közeli parókia és kántori lakás épületeivel. Bár a művészettörténet nem említi, építészeti szempontból mégis érdekes-értékes épület. Építését 1752-be kezdték, a fennmaradt számadáskönyvek tanúsága szerint a munkálatok 1758-ig elhúzódtak. Mai formáját több átépítés és toldás során nyerte el. Az építkezés költségeit a hívek adománya fedezte. Kezdetben torony helyett fa haranglábat állítottak a templom mellé. Korábbi, középkori templomról nincsenek adataink és ez érthető, hiszen a falu első írásos említése 1512-ből származik. Ugyanakkor a korábbi templomoknál gyakori védelmi szerepet betöltő kerített fal is hiányzik.

A XVI. századtól a hívek, a szomszédos Szacsvára jártak istentiszteletre. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az egyházközség már a templomépítést megelőzően a XVIII század elején önállósult, aktív egyházi életről a környező településekről beszolgáló lelkészek gondoskodtak. Erre utal, Márkos Ferencné született Koré Anna adománya, aki 1736-ban ón úrasztali tányért adott a helyi egyházközségnek. A ma is meglévő klenódium körirata: ATTA ISTEN DICSŐSÉGÉRE VALO TANGYERTA M[AGYARO]SI EK[LÉZSIÁNAK 1736. ESZTENDŐBEN MARKOS FERENCZNÉ. 1768-ban pedig Kese Mihály adott az eklézsia részére egy ón boros kancsót. Saját lelkésze 1771-től lett a településnek, ekkor kezdték ugyanis az egyház anyakönyveit vezetni. Nevét sajnos nem ismerjük, de az 1775-ben tett egyházlátogatás alkalmával utasították a lelkészt és az iskolamestert, hogy ne,,vegyüljenek bele semmiféle politikába.” Ugyanekkor elrendelték, hogy a templom megrepedezett falait állítsák helyre. Erre következő évben sor is került, három évvel később pedig zsindellyel való újrafedése is. Sajnos a hívek nem sokáig örvendhettek a megújult istenházának, mivel az 1794-ben faluban pusztító tűzvész a templomot és a közelében álló egyházi épületeket is érintette. A károk nem lehettek annyira súlyosak, kijavításukra már ugyanebben az évben sor került.

Sőt ekkor már harangtornyot is toldtak a templomhoz, melynek meredek toronysisakja alatt a térségben eléggé ritka nyitott tornác található, melyet zsalugáterek borítanak. A kijavított templomot ez évben újból is szentelték. Ezt követő néhány évben készült el a templom ma is álló berendezése: az ólomkeretes üvegablakok, a karzatok kazettás mellvédjei, az úrasztala, a szószék.

A hívek nagylelkűségéről tanúskodnak a templom legszebb értékei˘: a hatszögű ólomkeretbe foglalt hutaüveges ablakok, melyek közül négynek a felső szegélyében adományozójuk nevét is feltüntették.

Az ólomkeretes ablakokon írja az adományozóknak a nevet. KOVATS T[E[REZI[A] R[I]TA felirat jelöli a karzat ablakának a készíttetőjét. A templom keleti felén levőt JANTSO JANOSNE 1797; a nyugati oldalon levőt MAGYAROSI JÓZSEF, M[A]GY[A]RO[S]I ÉVA 1797; az északi oldalon levő egyik ablakot KOREH ANDRAS (itt az üvegszemeket elválasztó lécen szerepel az 1797-es évszám); a másikat, melynek felső részén az ólombetétek hiányoznak, a feljegyzések szerint MAGYAROSI ISTVÁN csináltatta. A két karzat mellvédjeinek kazettáit is festett virágminták díszítették, melyek hasonlóságot mutatnak a szomszédos szacsvai templomban találhatókkal. A karzaton szereplő 1797-es évszám datálja a festés elkészültét. A festő nevét sajnos nem ismerjük, csupán feltételezzük, hogy az 1760-as évektől működő,, háromszéki festőiskola” valamelyik tagjának a hozzáértéséről tanúskodnak a kazetták. A padok mellvédjét is virágmintákkal díszítették, de ezek már sokkal egyszerűbbek, s valószínűleg későbbiek. A festett kazettákat és a padok mellvédjeit az 1954-1955-ös javítás alkalmával olajfestékkel borítottak. Ugyancsak barnára festették a karzatok alsó részét borító deszkákat, padokat, eltakarva a kazettákkal azonos virágmintás díszítését. A 2013-ban végzett helyreállítási munkálatoknak köszönhetően azonban feltárultak a templombelső rejtőzködő értékei. A téglából készült szószék virágmintás ornamentikája révén egyedülálló a környéken. Valószínűleg ez is a 18 század utolsó évtizedeinek a munkája, mivel a szószékkorona már 1806-ban készült. Ez utóbbi felirata az adományozó megyebíró nevét is megörökítette: ÖRÖK EMLÉKE ns MOGYÓROSI BENEDEK ÚRNAK. Anno 1806. A szószék mellett külön álló padot (Mózes pad) az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 1817-után a papné és a mesterné számára készítették. A szószékkel szembeni pad mellvédjén áll az eklézsia egyik patrónusának, a helybeli nemes Jancsó családnak festett címere. A hatszögre formázott úrasztala az 1794-es tűzvész után fenyőfából készült, rajta virágmintás díszítésben készíttetőjének, Koréh Andrásnak neve szerepel.

Az 1802. október 22-én bekövetkezett földrengés számos háromszéki templom romlását okozta. Ez alól a magyarosi sem lett kivétel. A település templomában okozott kárt ismét javítani kellett. Mivel az északi és nyugati falak sokáig nedvesedtek 1840-ben ismét nagyobb helyreállítási munkálatokra került sor. Két évtizeddel később zsindely helyet cserépfödést is kapott a templom. A fenti átalakítások során a nyugati oromfal volutái barokk, míg a két portikusz háromszögben záródó oromfalak a korai klasszicista stílus jegyeivel gazdagították a templomot. Két karzata közül a nyugati, vagyis hátsó karzat is a 18. századi javítások alkalmával készült el. Ide kívülről egy toldott portikuszból vezet a feljáró. A hagyomány szerint a karzaton a szegények ültek, napjainkban csak kivételes, ünnepi alkalmakkor használják. Orgona beszerzésére a 18 század elején nem találunk adatokat, de a számadáskönyv beszámol arról, hogy 1791- rendbe hozatják az elromlott orgonát és fujtatót. A ma is álló egy manuálós és négyregiszteres orgonát Nagy József brassói orgonaépítő mester készítette 1885-ben. A hangszer a 20 század közepén meghibásodott, orgonaszekrénye sípjai nélkül áll. A templom építésével egy időben elkészült haranglábba 1783-ban került a kisebbik harang, ekkor,,újra rendezik” a haranglábat is. A nagyobb harang vásárlására 1798-ban került sor, mely a második világháború kezdetéig teljesített szolgálatot. Újraöntéséről tanúskodik az alábbi felirat.: ,,AZ 1798-BAN ÖNTÖTT ÉS ÉVI SZOLGÁLAT UTÁN ELREPEDT HARANG ANYAGÁBÓL ÚJRAÖNTÖTTE A SEPSIMAGYAROSI REF. SZENT EGYHÁZKÖZSÉG 1941-BEN.” A kisebbik harang már 1837-ben elrepedt, de a következő évben újraöntötték. Az első világháború alatt sok más társával együtt ez is áldozatul esett a harangrekvirálásoknak. Helyébe 1922-ben vásárolták a ma is szolgálatot teljesítő új harangot a következő felirattal: BESZEREZTE A SEPSI MAGYAROSI EV. REF. GYÜLEKEZET KÖZADAKOZÁSBÓL 1922.

A 19. századi javítások sorát az 1885-ös évben végzett munkálat zárta, ezt követően csaknem egy fél évszázaddal később 1954/1955-ben végeztek állagmegőrzési munkálatokat, de kevésbé szerencsés módón. Beke Tibor lelkész feljegyzését idézve:”Amint két atyafit láttam dolgozni a templom körül… elfödvén azokat a részeket melyek piszkosak és hibásak átvillant rajtam a gondolat, hogy ezek az emberek elfödik a múltat.” Ekkor mázolták barna olajfestékkel le a karzatok festett kazettáit, a padok mellvédjeit, és vakolták be a szószék díszítéseit. A település alig száz hívőjének anyagi megterhelést jelentett a templom eredeti állapotának helyreállítása, ezért 2013-ban a Kovászna Megyei Tanácshoz pályázatot nyújtottak be. Az elnyert támogatásnak köszönhetően a templomban újra nagyobb szabású munkálatok zajlottak.

Sánta Ferenc restaurátor által végzett belső feltárás és konzerválás következtében újra eredeti szépségükben fogadja a látogatót, a patinás ornamentikájú, a 255 éves épület.

Pénzes Lóránd

Források:

A Sepsi magyarosi egyházközség számadáskönyve 1752 –1887

Beke Tibor: A sepsimagyarósi egyházközség története (kézirat) én.

 

Római Katolikus Plébániák

 

Uzon:

Tit.: Urunk mennybemenetele; Örök. Sz.i.: V. 29.
Postacím: 527130 – Ozun, Str. Gábor Áron 70., jud. Covasna
Tel. 0267-331.032
Filiák: Kökös (Chichiş), Lisznyó (Lisnău), Lisznyópatak, Bikfalva, Sepsimagyarós, Keresztvár (Teliu) – Tit.: Krisztus Király; Örök. Sz. i.: XI. 22.,

Plébános: T. Albert Imre (Vezetekes: 0267331032 Mobil: 0747268547 e-mail: reverenda77@yahoo.com)
Lélekszám: máter: 550, szórványokban: 265, összesen: 725.
Szentmisék a máterben vasár- és ünnepnapokon 10 órakor; hétköznap 7 órakor. Vasár- és ünnepnapokon a filiákban 13 órakor.

RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZTÖRTÉNET

1332-ben Uzum néven írja a pápai tizedjegyzék, amikor papja István 7 régi és 2 kicsi banálist fizet.1333-ban 1 garast, 1334-ben pedig 1 verőczeit és 4 sasost fizet (Beke 108).

Ekkor tehát temploma van, és plébániának számít. 1464-ben Péter a plébános. Templomát magas várfalak vették körül. 1704-ben a falu templomostól leég (SZOKL VII, 127-8).

Az 1802. évi földrengéskor a tornyot le kellett bontani. 1819-ben a templomot, 1901-ben pedig a várfalakat is (Aluta VIII., IX, 461)

A reformációkor a katolikus egyház megszűnik. A templom hol református, hol unitárius, míg végleg református marad.

A katolikusok részére a XVIII. századtól udvari kápolna létezik, ahová a szentivániak is jártak (Schematizmus 1882,43).

1918-22-ben építenek templomot, melyet a szentivánfalvi plébánia lát el. 1943-ban önálló plébánia lesz.

Plébánia lakot 1967-69 építetett Nagy László plébános.

Keresztváron 1988-ban lakást alakítanak kápolnává.

 

 

 

Szentivánlaborfalva:

Tit.: Keresztelõ Szent János; Örök. Sz.i.: IV. 10.
Postacím: 527137 – Santion-Lunca, Str. Morii 213, jud. Covasna 
Filiák: Maksa (Moacsa), Bita, Besenyő, Angyalos (Anghelus),  Réty (Reci), Komolló, Sepsibesenyő
Plébános: T. Nagy László-Eörs
Tel. 0267-331.432, Fax: 0367-811.526 e-mail: szilfp@freemail.hu

Lélekszám: mater: 458, filiákban: 117, összesen: 575.
Szentmise a máterben vasárnap és ünnepnapokon 11 órakor, hétköznap 18 (17) órakor. Vasárnap és ünnepnapokon: Réty-Komolló 16, Maksa 15, Bita 15, Angyalos és Besenyő évente háromszor.

 

Unitárius Egyházközösségek

Szentivánlaborfalva:

KÉZDIVÁSÁRHELY Unitárius Egyházközség
Lelkipásztor:
Buzogány Csoma István

Mobil:0742438621

e-mail: ibuzogany@yahoo.com

527137 Sântionlunca nr. 55, jud. Covasna

 

Ortodox Egyházközösségek

Uzon:

Ortodox temploma 1832 – ben épült, védőszentje a Szűzanya születésének napja. Lélekszám: 250.
Nedelcu Vasile

 

 

 

 

 

Uzonfüzes:

Ortodox temploma 1990 – ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).
Nedelcu Vasile

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.