Category Archives: Uncategorized

Uzonfüzesi parcellázási rajzok elkészültek 2017.06.19

Felhívjuk mindazon természetes és jogi személyek figyelmét, akiknek/amelyeknek Uzonfüzes határában van mezőgazdasági területük, hogy elkészültek a parcellázási rajzok. Megtekinthetöek az Uzonfüzes-i volt iskola épületében valamint a Polgármesteri hivatal székhelyén.

A mezőgazdasági területük kataszteri és jogi tisztázása végett kérjük, keressék fel 2017 június 21 és július 7 közötti időszakban UZON POLGÁRMESTERI HIVATALÁT.

Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 9,00-16,00 óráig.

Simon Lajos – börmíves, nyerges

tel:(004) 075 378 4383

email: lajos_simon@yahoo.ca

Blog: Személyes Blogom

Baranta bemutató videók:

Szent György Napok 2007

Sepsimagyarósi Falunap 2007

Kézdivásárhelyi Sport Egyesület Napja 2009

Sepsiszentgyörgyön születtem 1977, április 24.-én, Szent György napján. Gyerekkoromban a hétvégéken és vakációkat az Uzon Községhez tartozó Sepsimagyaróson, édesanyám szülőfalujában töltöttem. Édesanyám felöli nagyapám, Bartha János asztalosmester volt és sok időt töltöttem a műhelyében nézve a tevékenységét és alkalom adtán játékokat gyártottam magamnak. Édesapám is faragott hobbi szinten.

A 2000-es évek elején elkezdtem lovagolni és lovas íjászatot tanulni. Ezen tevékenységek kapcsán kezdtem el hagyományos favázas nyergek készítésével foglalkozni. A nyerges munkához a bőr mívesség is hozzá tartozik, amit külföldi tartózkodásom idején kezdtem el tanulni Kanadában. Eleinte saját részre gyártottam nyergeket és bőr míves tárgyakat, de most már rendelésre is gyártok.

Alapszakmám angol és testnevelő tanár. A főiskolai tanulmányaimat Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán végeztem. Tizenhárom éves korom óta harcművészettel foglalkozom, Chito-Ryu Karate-Do -val. Versenyeredményeim közé tartozik két Magyar Bajnoki ezüst és egy bronzérem, valamint egy Japánban szerzett stíluson belüli világkupa bronzérem.  Barantával (Magyar harcművészet) is foglalkoztam. Az I Erdélyi Baranta Bajnokságon II. helyezést értem el amelyre, mint a karate versenyekre is, saját erőből készültem fel.

Demeter Miklós – hangszerkészítő

mobil: 0728401871

Demeter Miklós vagyok. 1974, március 27-én születtem Sepsiszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem, 1992-ben érettségiztem a Mikes Kelemen Líceumban. 2003-ban néprajz szakos diplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetemen, 2008-ban magyar szakon fejeztem be tanulmányaimat az említett egyetemen.


Gyermekkorom óta életem része a kézművesség. Nagymamám szövőműhelyében töltöttem vakációim nagy részét. Középiskolás koromban kezdtem zenéléssel és hangszerkészítéssel foglalkozni. Egyetemi tanulmányaim ideje alatt kezdtem komolyabban foglalkozni a hangszerkészítéssel és a népzenével, illetve a régi zenével. Több éven keresztül muzsikáltam a pécsi Márkuszínház bábszínház előadásain, valamint a pécsi Hirës Pannónia régi zenei együttesben. Ez alatt az idő alatt népi- és régi zenei hangszereket, népi gyermekjátékokat és egyéb hagyományos használati tárgyakat készítettem. Megrendelések mellett kézműves vásárokon is részt vettem.


Egyetemi tanulmányaim idején ismerkedtem meg jövendőbeli feleségemmel, Petrova Anasztáziával, aki Udmurt nemzetiségű, és Udmurt- Magyar szakos lévén, cserediákként tanult a Pécsi Tudományegyetemen. Megismerkedésünk óta érdeklődésem az Udmurt népi kultúra felé fordult. 1999-2001 között több ízben indultunk néprajzi gyűjtőútra a Tatársztánban és a Mari Köztársaságban élő udmurtokhoz, ahol még fellelhető volt a hagyományos udmurt hegedűjáték. Ekkor határoztam el, hogy életcélom lesz a hagyományos udmurt hegedűjáték átmentése. Nekifogtam a hegedűkészítésnek, és igyekeztem elsajátítani az udmurt népi hegedűjátékot. Udmurt népzenei együtteseknek készítettem hegedűket és muzsikáltam az Ekton Korka nevű néptáncstúdióban. Néprajz és magyar szakos diplomadolgozataim témája is természetesen az udmurt néphagyomány.

2007-ig éltünk Magyarországon, 2001-ben megszületett Gyöngyi nevű kislányunk, 2004-ben második kislányunk: Kata.

2007-2011 között az Udmurt Állami Egyetemen dolgoztam magyar lektorként a Balassi Intézet munkatársaként. Ez alatt az idő alatt is több alkalommal jártam gyűjtőúton udmurt falvakban Udmurtiában, Tatársztánban és Baskíriában.

2011-ben hazatértünk Erdélybe, Bikfalván telepedtünk le. Jelenleg kézművességből és saját kertünk műveléséből élünk. Tagja vagyok a Romániai Magyar Népművészeti Egyesületnek, valamint a Székelyföldi Kézműves Egyesületnek. A feleségem nemezel, magam népi- és régi zenei hangszereket, és régi korok gyermekjátékait készítem. Rendszeresen részt veszünk kézműves vásárokon, kézműves foglalkozásokat is tartunk. Tiszteljük a természet ajándékait: a fát, a gyapjút, a diót-mogyorót, az agyagot. Célunk olyan egyedi játékokat, hangszereket és használati tárgyakat készíteni, amelyeken érződik a kéz melege, a szeretet szava.

 

Fazakas Sándor – csontfaragó

mobil: 0756849904

Szentivánlaborfalva 73

Innovatív módon alkotja meg a használati tárgyakat csontból és szaruból, mindig keresve az új megoldásokat.

Az általános iskolát Szentivánlaborfalván végezte, majd a sepsiszentgyörgyi bútorgyárban kezdett dolgozni. Három évig inas iskolába járt és Kálnokra is az inasiskola oktatójához magánképzésre. Mivel a csontfaragás inkább keresett volt mind a fafaragás, ezért 1990 után magán iparengedélyjel műfajt váltott. Hét évig a mai Kós Károly iskolában tanította a fafaragást. Annak ellenére, hogy akadnak nehézségek, egy fiatalos és optimista lendülettel végzi a munkáját.


 

Pál János – amatör festő

Gyerekkori álma szerint detektív szeretett volna lenni. Azonban amikor 1989-ben a katonaságnál kiderült ez a vágya, osztályellenségnek vélték és durva megtorlásokkal megtörték testileg és lelkileg majd betegnyugdíjazták.

Manapság háztáji gazdálkodással foglalkozik, és természetesen szabad idejében alkot. Különböző témájú festményeket fest és saját zenét is szerez. Dobol és elektromos orgonán is játszik. Számos kiállítása volt már Bikfalván. A bikfalvi napokra rendszerint kiállításokat szervez alkotásaiból.

 

Szabó Imre – amatör festő

Első szakmája a fémiparban van. Az egykori Uzoni Szeszgyárban dolgozott és onnan nyugdíjazták. A közéletből is kiveszi a részét. A református egyház főgondnoka, megyebírója és mind e mellett amatőr festő is. Habár nem vallja magát festőnek, többször is volt kiállítása a községben, és ismerősöknek is ajándékozott festményeket. A festményeinek számát 50-60-ra becsüli. Véleménye szerint csak pihenten és ihlettel lehet alkotni aminek belülről kell jönnie.

 

Péter Alpár – vizuális művész

www.peteralpar.ro

Több mint tíz éve foglalkoztat a háromdimenziós tér, mint a művészet megnyilvánulási helyszíne. Először zárt tereket installáltam be, és az átformált térben hajtottam végre performanceokat. Ahogy ez a folyamat egy sajátos szellemi úttá nemesedett számomra, úgy tágult a tér, és átlépve a kiállító terek hűvös eleganciáját kiléptem a természetbe. A művész mikrokozmosza találkozik és megnyilvánul a végtelen makrokozmoszban.