Monthly Archives: szeptember 2009

2008 Szeptember

UZONI HÍRLAP

negyedévente megjelenő ingyenes tájékoztató

III. évfolyam www.ozun.ro 2008 szeptember

 

Uzon község tisztelt polgárai!

 

Köszönök, köszönünk mindent. A bizalmat, a bátorítást, a tovább fejlődést és főleg azt a sok jó szót mellyel útravalóként újra útnak indítottak. Felemelő érzés ily módon elindulni, dolgozni egy közösség érdekeiért, fejlődéséért.

A kampányban elhangzottak számunkra világos és szabályszerűen követendő nyomvonalat határoztak és szabnak meg. Az alapgondolat mely mindnyájunkat vezérel, messzemenően tükrözi a tenni akarást, a pozitív alkotó munkát a szülőföld felemelkedéséért, közösségünk fejlődéséért.

Ennek szellemében az elmúlt hónapokban is községünk Polgármesteri Hivatala, az Önkormányzat jóváhagyásával csiraképes magvakat vetett el, melynek gyümölcsét a jövő hozza meg. Pontosabban sikerült véglegesíteni és a szakminisztériumhoz benyújtani azt a pályázatot melynek elnyerése esetén Uzon község öt településére (Uzon, Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva és Uzonfüzes) bevezetődik a földgáz. Ebből kifolyólag, Uzonban ebben az évben a járdarendszer, illetve a fontosabb mellékutcák aszfaltozása el fog maradni. Persze ehhez még a be nem kötött ivóvíz, illetve szennyvíz csatlakozások is hozzá járulnak. Kérjük megértésüket. Reméljük a 2009 –es év sorsdöntő lesz közművesítés szempontjából.

Uzonban az ivóvíz és a szennyvíz csatornahálózat a szerződésbe foglaltak szerint időben befejeződik ez év november közepéig (az esővíz lefolyását biztosító árkok – sáncok helyrehozása, tisztító aknák befejezése stb.), ezzel szemben a szennyvízülepítő építésének befejezési határidejét meg kellett hosszabbítani, ugyanis az eredeti elképzelésektől eltérően az új szennyvízülepítő be kell, hogy fogadja Uzon szennyvizén túl Szentivánlaborfalva, Lisznyó és Bikfalva szennyvizét is.

A lakosság rácsatlakozási költségeit a fenti rendszerre (csak közterületen! ) az elnyert pályázat nem tartalmazta, illetve nem is tartalmazhatta, hisz a Román Kormány által kiirt maximális keretbe nem fért bele. Ez a költség kb. 120.000 – 140.000 Euró, pénzösszeg mely megszerzéséhez pénzforrásokat keresünk.

Sikerült egy sportbázis felépítésére (Uzon) elkészíteni, illetve benyújtani a pályázatot a szakminisztériumba. Várjuk az elbírálást.

Szeptemberben, bővült újabb 50 lámpatesttel községünk közvilágítási rendszere, illetve még további 50 lámpatesttel gazdagodik ez év végéig.

2008. október 31. –re elkészül az uzoni „Szabadidő központ – park”. Szintén október hó folyamán tevődik le a Szentivánlaborfalvát, Lisznyót és Bikfalvát tömörítő ivóvíz és szennyvíz hálózat megvalósíthatósági tanulmányai. Október hó első felében felépül az utolsó, elmaradt gyerekpark Lisznyópatakon s így községünkben minden településen minimálisan egy játszótér áll majd a gyerekek rendelkezésére. A hónap második felében befejeződik a szentivánlaborfalvi mini sportpálya és a bikfalvi kultúrotthon belső modernizálása. Szintén e hónap végéig a lisznyói, sepsimagyarósi és a bikfalvi kultúrotthonok színpad homlokzatai székely kapukkal fognak büszkélkedni. Fel fog épülni községünk 3. autóbusz megállója. Elkezdődik a sepsimagyarósi községi út konkrét modernizálása (2008), a lisznyói út technikai kivitelezési terv elkészítése (2008), majd reméljük a megvalósítása is (2009).

Tovább lehetne ecsetelni a konkrét lépéseket, amelyeket már megtettünk, illetve ezután szándékozunk tenni, de mindezek fölött a legfontosabb, hogy a lakosság továbbra is együtt működjön, figyelemmel kísérje és hozzászólásaival, ötleteivel segítse a közösségi munkát, községünk fejlődéséért.

dr. Ráduly István
Uzon község polgármestere


Református egyházi hírek



-Május 18-ánaz Uzon Községi napok alkalmával a Jókai Mór Közművelődési Egyesület Szivárvány kórusa énekelt a templomban, ekkor került sor az új székely kapu megáldására, valamint a közös tanácsülés alkalmával az új címer és zászló megáldásra is.

-Június 22-én az első éves konfirmációi felkészítőn részt vevők kikérdezésére került sor.

-Július 3-7. 1995. július eleje volt az első alkalom, amikor a Pest megyei Mende község küldöttsége Trefák Istvánné polgármester vezetésével Uzonba látogatott, ahol a református egyházközség tagjai várták szeretettel. Azóta él ez a különleges kapcsolat s az évek során az egymást váltogató-látogató csoportokban részt vettek a mendei Hagyományőrző Népi együttes tagjai és az uzoni Szivárvány Női Kórus tagjai is.

Az idén az uzoniakon volt a sor, hogy ellátogassanak Mendére. Ungvári Barna-András lelkipásztor vezetésével egy 43 tagú csoport indult el július 3-án hajnalosan, hogy egy kicsit fáradtan, de a találkozás izgalmával és örömével a késő délutáni órákban megérkezhessen Mendére, ahol tárt karokkal várták a vendégfogadók.

Az örvendezés és beszélgetés után édes volt az álom, mert másnap, pénteken A Tápió-vidékkel ismerkedtünk. Farmoson a Matolcsy-kúriában kialakított Vízparti Élet Házát néztük meg, ahol Természetvédelmi Oktatóközpont is működik. A meleg időben nem maradhatott el a hűsülés sem, így a Tápió vidék természet adta meleg vizeiben Tápiószentmártonban és Tóalmáson is fürödtünk s megízeltük a vidék egyik legjobb fagylaltát is a Hisztéria Kávézóban. Este a családi otthonokban telt el, szombaton már a budai hegyek nyújtotta látványosságokat tekintettük meg. A Norma fától indulva az Erzsébet királyné emlékére építetett János-hegyi kilátóból gyönyörködtünk Buda és Pest látványában. Innen a Libegővel „lelibegve” a csoport a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi barlangokat nézte meg. De ezzel még a szombati nap nem ért véget, mert este volt a búcsúvacsora. Nem csak az egymásnak való örvendezés alkalma volt ez, hanem a kapcsolat megerősödésének a tanúságtétele is. Jelképesek voltak az ajándékok is, az uzoniak a Kúriák földje Háromszék című könyvet ajándékozták, amelyben benne vannak az uzoni kúriák is, a mendeiek pedig a Magyarságtudományi tanulmányok című könyvet. Mende közel ötezerlakosából háromszáz evangélikus, a többség római katolikus. Az idén a római katolikus templomban Szekeres Mihály plébános által celebrált szent misén vettek részt a vendégek és vendégfogadók. Ungvári Barna-András uzoni református lelkipásztor az Efézus 5:1-2 versei alapján köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva a „szeretetben járás” fontosságát. A Szivárvány Női Kórus jelen levő nyolc tagja verseiével, énekeivel könnyeket csalogatott mind a saját, mind az „együtt érző” gyülekezet szemeibe. Verset mondott Szabó Margit iskolaigazgató és Lokodi Anna könyvtáros. Hamar elérkezett az elválás pillanata, nehéz volt a vasárnap esti búcsúzás, de mindenki ígérte, hogy 2009-ben Uzonban találkozunk.

-Augusztus 8-12-e között a Miskolc-disgyőri testvérgyülekezet 23 képviselője látogatott meg. Az idei látogatásuk is erősítette az összetartozásunkat. Az augusztus 8-i esti érkezésük után szombaton a Háromszékkel való ismerkedés következett. Meglátogattuk az Óriáspince-tetőt, Csernátonban a Haszman Pál Múzeumot, Kézdivásárhelyen a református templomot és a város központját, Bereckben a Gábor Áron emlékházat, az Ojtozi szorost és Ojtozban a római katolikus templomot, a mellette levő világháborús emlékművet, az országzászló-tartóként megépített hármashalmot ,az ezeréves határt, Gelencén az Árpádkori római katolikus templomot, Zabolán a református vártemplomot és a csángó múzeumot(csűrt), Kovásznán a város központját, Csomakőrösön a református templomot és a Csoma Sándor emlékszobát, Zágonban a Mikes Művelődési Központot már csak az est fényeiben tekinthettük meg. Vasárnap az ünnepi istentisztelet napja volt, amikor a helybeli lelkipásztor II. Mózes 14-15 versei alapján hirdette Isten Igéjét, majd köszöntések hangzottak el, a diósgyőriek ünnepi műsora után átadták ajándékukat, a Magyarországi Református Egyház címerével hímzett zászlót , amely már a templom karzatán emlékeztet a testvéri összetartozásra. Délután szekeres ismerkedés következett Uzonnal, Bikfalvával és a környékkel. Hétfőn Illyefalvát, majd Sepsiszentgyörgyöt látogattuk meg s feledhetetlenek maradnak a közös-búcsú vacsora pillanatai, amikor hálát adhattunk az újabb találkozásért és kedden reggel úgy váltunk el, hogy jövőre Miskolc-Diósgyőrben találkozunk.

-Augusztus 25-28 az Ifjúsági Bibliatábor napjai voltak. Lisznyópatakon. Az idén csak az uzoni fiatalok vettek részt a táborban. A délelőtti áhítatokat és előadásokat Ungvári Barna-András lelkipásztor tartotta a nyolcadik, kilencedik parancsolatokról. Két nagyon izgalmas témakört boncolgattunk a fiatalokkal ,hisz a ne lopj és ne hazudj(ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot) ma is sok „emberi” értelmezésre ad okot. A délutáni-esti programokban szerepelt a fiatalok által kiválasztott bibliai történet pantomim, ének és mai nyelvre átírva való előadása, a bibliai vetélkedő, valamint a szabadidős programok: sport, ének, tábortűz, erdei séta.

-Újzsenge vasárnapján(augusztus 31-én) az elmúlt évben meggyökereztetett hagyomány folytatására került sor. Az egyházközség ekkor szervezte meg a 10,25 és 50 éve házasságot kötöttek találkozóját. Emlékeztek azokra is, akik 75 évvel ezelőtt házasodtak össze, annál is inkább, hisz egy asszony-testvérünk még él közülük. Igét Ungvári Barna-András lelkipásztor hirdetett János 21:1-7 alapján. A házasságkötési fogadalom megújítása után az úrvacsora és a közös fénykép következett, az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.

-Június, július és augusztus hónapok folyamán hollandiai testvérgyülekezetünk (Oude Tonge) több képviselője látogatott meg.

-A javítások során sikerült a kántori lakás már tavaly kijavított két szobájában az ajtókat teljesen felújíttatni és a padlózatot elkészíttetni.

A visszakapott volt református iskolába vizet vezetettünk, az egyik terembe fürdőszobát-WC-t készítettünk.

-Szeptember 7-én a Református Dalárda szokásos évi találkozójára és beszámolójára került sor. Lelkipásztor a Zsoltárok könyve 138:1-8 verseivel köszöntötte az összegyűlt mintegy harminc dalárdatagot .A Dalárda ünnepélyes körülmények között tartotta meg az elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. Közösen énekeltek, és — mint ez már hagyomány — fehér asztal mellett, jó hangulatban megbeszélték az illetékesekkel a Dalárda gondjait.

Ungvári Barna – András
református lelkipásztor


Becsengettek…

Horgasínamat verdeső
tarisznyában palavessző,
palavessző s palatábla…
Így indultam valamikor,
legelőször iskolába.”

Kányádi Sándor

…A borús szeptember reggeli hangulatot ismét gyermekzsivaj vidítja fel .Bármennyire is lehangoló a reggeli hideg, mosolyra húzódik arcunk, mikor iskolánk legkisebbjeire tekintünk, akik maguk után vonszolják a teli iskolástáskát. Akaratlanul is visszapörgetjük az éveket és felidézzük emlékeinket. ..

Sok minden változott sok tekintetben, egyvalami talán mégis változatlan maradt, a gyermekkor őszintesége, tisztasága. Szeptemberben negyvennyolc kis elsős kezdhette az első osztályt a község iskoláiban. Szakképzett tanerők tanítják minden egységben a kis nebulókat a betűvetés tudományára. Idén ősszel több mint ötszáz óvodás, kisiskolás és iskolás kezdett évet a központi iskolában, óvodában és falvainkban. Minden egységben sikerült kisebb, nagyobb javításokat végezni, hogy megfelelő körülmények várják az óvodásokat, tanulókat kezdésre. Az építkezések még folytatódnak a központi épületben. Három alsó tagozatos osztályunk még néhány hétig, az orvosi rendelő két átjavított termét, valamint a sportcsarnok öltözőjét használják osztályterem gyanánt, míg befejeződnek a munkálatok az új épületnél és beköltözhetünk a korszerű osztálytermekbe. Folynak az építkezések, javítások a községi iskolák épületeiben is, ezek kormányprogram pénzalapjaiból. Első fázisban majdnem minden egységünkben belső illemhelyek létesültek, második fázisban nyílás – zárókat sikerült cserélni, továbbá tetőszerkezet javítás, külső, belső tatarozás, meszelést, javításokat sikerült véglegesíteni. Hamarosan kezdjük a munkálatokat. Szentivánlaborfalván is, ahol hasonló munkálatokra kerül sor. A régi iskola épületében, a református egyház korszerű illemhelyet alakítatott ki. Vizet vezetett az épületbe, kicserélték a villanyhálózatot. Befektetések történtek tehát az infrastruktúra területén, azonban a legjobban fizető befektetés mindig a tanulásba való beruházás.

Szeptember az újrakezdés időszaka, új iskolai ciklus kezdete, új lehetőségek az ismeretek bővítésében, tehát…

MŰVELŐDÉS

Hagyomány és érték


Tíz éves az Atlantisz, tíz éves a mazsorettcsoport és tizedik alkalommal gyűlnek össze Uzonban a fúvózenekarok, hogy velünk együtt méltón megünnepeljék ezt az évfordulót.

A zene hatalom – mondta Kodály Zoltán. A zene művelői, pedig hatalmasak, folytatnám, és ezúttal gondolok mindazokra, akik az uzoni fúvószenét művelték. Megkezdve a kezdettektől, – Molnár Károly, Simon Mózes, Brişcoi Demeter, hogy csak a vezetőket említsem, és sokan mások. Sok mindent átélt ez a zenekar, világháborút, rendszerváltást de fennmaradt és élt. A régi zenekar kiöregedésével nem szűnt meg az uzoni zenemozgalom, sőt, Simon Mihály vezetésével gyerekzenekar alakult, amely új mederbe terelte az uzoni fúvószene sorsát.

Ezelőtt tíz évvel, amikor megalakult az Atlantisz Művelődési Egyesület, Kodály világító szellemét tűzte maga elé miszerint „ a tűznek nem szabad kialudni. Az ember zene nélkül nem teljes egész, csupán töredék. A zene mindenkié!”

Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés. Neveljük az embereket szépre, jóra. A zene mindenki életét szebbé, gazdagabbá, élni érdemessé teszi. A zene világnyelv, az emberek közötti érintkezés, barátkozás egyik leghatásosabb eszköze.. A zene felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít, kedvet csinál, fegyelemre szoktat, önbizalmat ad, hogy ne csak a vagyonszerzés, a hatalombirtoklás, a hírnév legyen célja az életünknek, hanem a szépért az értékért való vonzódás, érdeklődés is.

Most a jubileumi ünnep küszöbén szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ez ügyben tettek valamit. Gondolok itt a fúvószenekar mindenkori tagjaira, és persze mindazokra, akik hozzájárultak e nemes cél érdekében az anyagiak előteremtéséhez.

Így írtak Önök, és mi mindannyian, aranybetűket községünk művelődés történetébe.

Évforduló

Egy kis csapat dédelgetett álma vált valóra tíz évvel ezelőtt.

Néhány lelkes fiatal és a közös akarat keltette életre Uzonban a mazsorett műfajt. Az átlagosnál nagyobb munkabírással, szorgalommal és kitartással rendelkező lányok számára mindig fontos volt a minőség, pontosság, az élenjáró technika alkalmazása, az újdonságra való törekvés. Számos szakmai és közönségsiker kíséri utunkat, mely újabb erőgyűjtésre, töretlen fejlodésre sarkall. A mazsorett, közösséget formál, barátságokat szo, határozott fellépést, testi, lelki, emberi tartást ad.

Tisztelettel, szeretettel és hálával emlékezem összes tanítványomra, szüleikre, támogatóinkra, akik a 10 esztendő alatt segítették tevékenységünket. Köszönöm.

Ugron B. Kinga









Ünnep





TERMÉSNAPOK


Program:


2008. OKTÓBER 4, SZOMBAT


10.00 – 11.00 – Tudományos szimpozion

Hogyan gazdálkodjunk környezetkímélő módon” címmel (Pünkösti kúria)


11.00 – 12.00 – Az uzoni Önkormányzat és a Tolnai küldöttség nyilvános találkozója a községházánál


12.00 – A termésnapok megnyitója (Sportpálya)


13.00 – A tolnai küldöttség ajándékának (tűzoltókocsi) ünnepélyes átadása (Sportpálya)


13.30 – Az Uzoni Önkéntes Tűzoltóalakulat bemutatója (Sportpálya)


15.00 – Székelygulyás 1000 literes óriásbográcsban (Sportpálya)


16.00 – Termésnapi ügyességi verseny (Sportpálya)


19.30– Szabadtéri koncertek (Sportpálya)

Mara

CAIRO (Magyarország)

2008. OKTÓBER 5, VASÁRNAP


11.00 – 12.00 – Istentisztelet


12.00 – Fúvószenekarok és mazsorettek, valamint a hagyományőrző huszáralakulat

felvonulása a központban


12.30 – X. Megyeközi Fúvóstalálkozó megnyitója (Sportpálya)


13.00 – 17.00 – A zenekarok hangversenye, és a mazsorettek parádéja (Sportpálya)


18.00 – Tombola (Sportpálya)


19.30 – Szabadtéri koncert (Sportpálya)

Angie

KÖZÉLET


A Polgármesteri Hivatal háza táján járva, Ábrahám Csaba alpolgármestert kérdeztük a községben adódó gondokról, teendőkőről.

Ugron Ernő: – Most az új mandátum elején milyen feladatoknak, teendőknek néz elébe?

Ábrahám Csaba: – Talán azzal kezdeném, hogy szeretném megköszönni a tanácsosoknak a bizalmat, amit irántam megszavaztak, hogy a tevékenységemet folytathassam. Kérdésére válaszolva azzal folytatnám, hogy falugyűléseken elhangzott kérések, megvitatott problémák szerint próbáltuk igazítani tevékenységünket, terveinket, és a lehetőségekhez mérten orvosolni azokat.

U.E: – Ez menyire sikerült, szeretném, ha adózna néhány példával.

Ábrahám Csaba: – Néhányat hadd említsek: a Lisznyói napok alkalmára elkészült a Majális tér körüli kerítés, és feljavítottuk a közvilágítást ami rendezettebbé és hangulatosabbá tette az amúgy is szép környezetben fekvő kirándulóhelyet. Elkészült a szentiváni és uzoni juhos gazdák által igényelt és kérelmezett juhfürösztő. Minden falu bejáratához felkerültek a névjegytáblák. Sikerült felújítanunk a bikfalvi kultúrotthon épületét úgy kívülről, mint belülről.

U.E: – Mi hír a régmegálmodott Közösségi Rendőrség beindításáról.

Ábrahám Csaba: – Büszkén és elégtétellel mondhatom, hogy a Közösségi Rendőrség igenis megalakult és az eljövendőkben bármikor a lakósság szolgálatába áll.

U.E: Tervek a jövőre nézve?

Ábrahám Csaba: Terv az mindig kerül, sőt rengeteg van csak erő, kitartás és összefogás szükségeltetik a megvalósításukhoz.


FELHÍVÁS

Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy az őszi vetések létesítésére még lehet igényelni a kedvezményes motorinát 2008 szeptember 30- ig. A kedvezmény 1 liter motorinára 1 lej és 1 ha szántóra 39 litert adnak.

Szükséges iratok: – igazolás a Polgármesteri hivataltól és a Kifizetési ügynökségtol valamint személyazonossági igazolvány.

A megmaradt szántóterületre, amibe nem lesz őszi vetés vetve, lehet igényelni 65 bani kedvezménnyel motorinat 1 hektár területre 48 litert.

Azok a személyek, akik igényelték a 1 lejes kedvezményes motorinát , 2008 november 15-ig felvehetik a motorinát, valamint azok, akik nem szándékozzák a motorinát fel venni az igazolásokat 2008 október 15-ig le kell adni a megyei mezőgazdasági igazgatóságra.

Büntetésben részesülnek azok a gazdák, akik a fent említett határidőig nem adják vissza a kivett igazolásokat, és nem használják fel; 3 évig nem fog állami támogatásban részesülni.

2008 Május

UZONI HÍRLAP

negyedévente megjelenő ingyenes tájékoztató

III. évfolyam www.ozun.ro 2008 május

 

Minden erőmmel szülőföldem szolgálatában!”

Egy mandátum végi összegezés

 

Hihetetlen, de valóság, hogy egy szempillantásnak tűnő 4 évet hagytunk magunk mögött. Négy olyan nehéz évet, amelyben a szó szoros értelemben minden benne volt. Sajnos nem volt egyszerű és zökkenőmentes.

Polgármesterként, de főleg emberként mindig azon voltam, hogy a hivatalba belépő embert, polgárként értékeljem és segítsem, ne pedig a személyét vagy rangját minősítsem. Ezért nem volt előttem soha sem szegény, sem gazdag, sem magyar, román vagy roma (cigány) nemzetiségű, mindenki egyforma volt. Sokszor nehéz volt!

Felvállalni feladatokat a közért, embertársainkért talán nem is tűnik annyira túl bonyolult kihívásnak. Ellenben ezek kivitelezése, megvalósítása sok fejfájással, töprengéssel és szakmai odafigyeléssel jár. A szülőföld szolgálatában, a közért és az itt élő emberekért értelmesen és egyben eredményesen tenni, dolgozni csakis öntudatosan, felkészülten és sokszor szilárd, határozott lépésekkel lehet. Nem könnyű!

Az utóbbi 4 esztendőben nem mindig kényelmes határozatok vagy intézkedések születtek ahhoz, hogy a községünk felfelé ívelő fejlődés fenntartható útját meg tudjuk tartani. Csak a pesszimisták nem látják (láthatják) az utóbbi évek pozitív látványos eredményeit (ivóvíz szolgáltatás; közutak és a közvilágítás minősége; a középületek és a tűzoltó szertárak állapota; gyerekparkok létesítése, hangos bemondó kivitelezése, uzoni központi park modernizálása, saját munka géppark kialakítása, és még sorolhatnám tovább…). Ezek az eredmények lakosságarányosan megtalálhatóak Uzon község mind a hét falujában. Önkormányzatunknak nem volt egyetlen mostoha gyereke sem, mind egyformák voltak.

Szintén az elmúlt 4 év munkaeredményeként könyvelhetőek el azok a nagy jelentőségű projektek, amelyekért keményen és sikeresen dolgoztunk és elnyertünk, illetve a kivitelezésük már elkezdődött (uzoni ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózat és ülepítő; kultúrotthonok teljes körű rehabilitációja; Uzon községi szabadidő park), vagy később kezdődnek el (Szentivánlaborfalva, Lisznyó és Bikfalva ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózata és ülepítők; Uzon és Szentivánlaborfalva járdahálózatának kialakítása, valamint a főutcáinak aszfaltozása; a Lisznyói – Lisznyópataki községi út aszfaltozása; a sepsimagyarósi út rehabilitációja; sportpálya program elindítása a falvakban stb.) Példaként megemlítem, hogy a 2008 –as költségvetésben a szentivánlaborfalvi járdarendszer elkezdésére 1 milliárd régi lej áll rendelkezésünkre, az uzoni utak és utcák modernizálására több mint 3 milliárd régi lejt tartalékoltunk – a kivitelezést önerőből, csakis akkor kezdhetjük el (kb. 2008. augusztus – szeptember), amikor Uzon összes utcáin (zsák utcák is) befejeztük a közművesítést (egyelőre kivételt képez a „Margit sziget”) és az egyéni bekötéseket.

Ebben az évben elkezdődnek a zöldmezős beruházások is az Uzon – Kilyén – i szakaszon létrehozott ipari parkban (aszfalt és beton-stáció; logisztikai park stb.) ahol a megegyezések szerint, főleg itthoni, községi munkaerőt fognak foglalkoztatni.

Ahhoz, hogy további befektetőket tudjunk vonzani községünkbe (és nem csak Uzonba!) ehhez elsősorban a településeink infrastruktúráját fogjuk továbbra is folyamatosan és tudatosan kiépíteni, illetve megpróbáljuk behozni, bekötni Uzon község összes településeire a földgázt. Ez irányban is már elkezdődtek a tárgyalások.

Az elmúlt 4 esztendőben becsülettel ápoltuk a már meglévő külföldi testvérkapcsolatokat, illetve újakat létesítettünk. Ez esetben elsődleges célpontként említhetjük az egyre szélesebb körű – egyéni vagy családi barátságok kialakulását, a kölcsönös szakmai tapasztalatokat, valamint a kétoldalú intézményi együttműködést.

Az elmúlt 4 esztendő vívmánya a különböző kulturális és sport jellegű rendezvény sorozatok felejthetetlen pillanatai is, mint például a „Uzon Községi Napok”, mely a 7 falu már megszokott és várt közkedvelt ünnepe, vagy akár folytathatnám a „Termésnapok” – kal vagy az egyedi jellegű „Erdély legerősebb faluja” elnevezésű virtusvetélkedővel, és más falunapok. Ezek mind a mi ünnepeink voltak, maradnak és lesznek!

Mindezek megvalósítása sok – sok energiát igényelt és igényel. Valójában minden erőnkre szükség van ahhoz, hogy fölemelt fővel, emberként és áhítatosan a szülőföld szolgálatában, a közösségünk fenntartható fejlődését megteremtsük, és tovább vigyük. Ehhez pedig nem szónokokra, nem hamis prókátorokra, nem megtévesztőkre van szükség, hanem olyan személyekre akik a közért már tetteikkel bizonyítottak.

 

dr. Ráduly István, egyetemi adjunktus

Uzon község polgármestere

 

Iskolanapok

Kedves szülők, nagyszülők, gyermekek!

Ismét beköszöntött május, a tavasz talán legszebb hónapja. Május, az iskola életében is jelentős, hiszen a dolgozatírások, az értékelések időszaka, ugyanakkor közelednek az iskolanapok. Lassú léptekkel ugyan, de az iskola arculata is változik napról napra, és mi tanúi vagyunk az új változásoknak. A legutóbbi változás azonban, nem az építkezések terén történt. Iskolanapok előtt felhívást tettünk szülőknek, gyermeknek, az iskoludvar takarítására. A felhívásra csak nagyon kevés felnőtt válaszolt. Az önkormányzat, a vállalkozó és tanulóink annál inkább .A gyermekek odaadással, jókedvvel takarítottak, hordták a deszkákat, ültették a virágokat, a pedagógusokkal együtt. Kicsik és nagyok egyaránt. A szívünk megtelt melegséggel, mert ismét megcsillant a remény. Gyermekeink nemcsak igényt fejeztek ki a szebb iránt, tettek is érte. Mindenként elgondolkodtató és példaértékű… Iskolanapokra, nem tökéletes, de rendezettebb udvarral várjuk a szülőket, érdeklődőket, meghívottakat, vendég iskolák képviselőit. A pedagógusok lelkes irányításával készülnek kiállításokkal, versenyekkel, hagyományos népi játékokkal, sportvetélkedőkkel tanulóink és várják, hogy észrevegyék, dicsérjék, méltányolják munkájukat. A Tatrangi Sándor iskola, pedig kitárt kapuval továbbra is várja régi és új diákjait…

Szabó Margit igazgatónő

 

UZON KÖZSÉGI NAPOK

PÉNTEK – MÁJUS 16

10.00 – Irodalmi vetélkedő – Ifjúsági Közösségi Ház

15.00 – Üzletember találkozó– Ifjúsági Közösségi Ház

18.00 – A Polgármesteri Hivatal munkaerőgépeinek kiállítása – Szabadidő Központ

18.15 – dr. Ráduly István uzoni polgármester megnyitóbeszéde – Szabadidő Központ

19.00 – Irodalmi könyvbemutató – Ifjúsági Közösségi Ház

20.00 – Szabadtéri Disco – Szabadidő Központ

SZOMBAT – MÁJUS 17

09.00 – 17.00 – Iskola napok

16.30 – az Uzoni ATLANTISZ gyerek-fúvószenekar előadása – – Szabadidő Központ

17.00 – Minifoci – Sportcsarnok

18.00 – Márk Attila – Gyerekdalok – Szabadidő Központ

19.00 – LEG – ek versenye – Szabadidő Központ

19.30 – Főzőverseny eredményhirdetés – Szabadidő Központ

20.30 – KONCERT – Szabadidő Központ – Love Stars – Mc Badi – Kaly

VASÁRNAP – MÁJUS 18

10.00 – Minifoci – Sportcsarnok

11.00 – Istentisztelet és a SZIVÁRVÁNY női kórus előadása – Református templom

12.30 – Lovas – zenés felvonulás

13.00 – Székelykapu avatás – Szabadidő Központ

13.30 – ATLANTISZ Fúvószenekari koncert és Mazsorettparádé – Szabadidő Központ

15.30 – Népdalcsokor – Szabadidő Központ

16.00 – Díszgyűlés – Községháza

17.00 – IDA AEROBIC – Szabadidő Központ

18.00 – OPERETT EST – a „Plugor Sándor ” Műv. Lic. tanárai és diákjai – Kultúrotthon

18.30 – TOMBOLAHUZÁS

19.00 – EQUINOX – koncert – Szabadidő Központ

21.30Kacor Feri – Koncert – Szabadidő Központ

22.30 – TŰZIJÁTÉK – Szabadidő Központ

 

 

BIKFALVI FALUNAPOK

 

Szombat

  • Az uzoni ATLANTISZ Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorettcsoport felvonulása

  • Ünnepélyes megnyitó

  • Fúvószenekari koncert és mazsorettparádé

  • Gyermekpark avatás

  • Iskolások műsora

  • Kiállítások megnyitója

  • Csángó gyerekek fotókiállítása

  • Élő népművészet

  • Szerenád zenekar

– KONCERT – Angie – Majláth Attila

 

Vasárnap

 

  • Istentisztelet

  • A PRO MUSICA együttes előadása

  • SNAPS VOCAL BAND

  • Kiállítás – Péter Alpát

– Váralljai Réka

  • Népzene – Tokos Csongiék

– Tanulók Háza Zenekara

  • LEG – ek vetélkedője

  • Értékelések, díjazások

  • Könnyüzene

 

 

 

 

 

 

Kárpát Medence Magyarlakta Településeinek Virtusvetélkedője ”

(Határon túli döntők)

UZON – 2008. június 14 – 15. – Erdély Legerősebb Falva

 

~ Műsorelőzetes ~

 

Szombat – jún. 14 – Versenyszámok

KONCERTEK

COMPACT – Pop – Rock együttes

Komáromi István koncertje

– TÜZIJÁTÉK – a Budapesti MTTOSZ szervezésében

 

 

 

 

Református egyházi hírek

 

Január a számadás, az önmagunkkal való szembenézés ideje volt. Lezártuk a 2007-es évet, megvizsgáltuk, hogy hány keresztelés, temetés volt, hányan költöztek ki és hányan költöztek be az egyházközségünkben, hányan konfirmáltak, milyen volt az istentiszteletek, bibliaórák, vallásórák látogatottsága, milyen tevékenységet végzett a Presbitérium, a Nőszövetség, a Dalárda, az IKE, hány gyermek járt vallásórára, milyen szeretetszolgálatot végeztünk, hogyan áll anyagilag az egyházközség, milyen javítási-teljes felújítási munkálatokat sikerült elvégezni, hogyan ápoltuk a kapcsolatainkat, milyen fontosabb események történtek az egyházközségben. Mindezek mellett a felkészülés ideje is volt január, mert

Február 1-én a Református Dalárda és Nőszövetség az idén is megrendezte a Farsangi hagyományos, műsorral egybekötött kosaras bálját. Az idei előadás jeleneteket tartalmazott Petőfi Sándor: János vitéz című művéből. Betanították: Ungváriné Szakács Judit tiszteletesasszony és Szabó Margit igazgatónő. Erőt, egészséget és kitartást kívánunk atyánkfiainak, hogy továbbra is tudják ápolni e hagyományt s örömmel, legyenek a színpadon ötven, hatvan, hetven vagy nyolcvan évesen is.
-Istennek hála az idén is sikerült megszervezni az Egyetemes Imahetet február 24-e és március 2-a közt
. Az Imahét százéves fennállását ünnepelte az idén, programját az Amerikai Egyesült Államokbel-i keresztyének állították össze, vezérigéje : „Szüntelen imádkozzatok” I. Thesz.5:17

A szokásokhoz híven az idén is vendéglelkipásztorok hirdették Isten igéjét. Ungvári Barna-András helybeli lelkipásztor vasárnap esti az Imahét programjába bevezető szolgálata után, hétfőn Dávid György Sepsiszentgyörgy Krisztus Király római katolikus templom plébánosa, kedden Tordai Ernő sepsikőröspataki unitárius lelkipásztor, szerdán Incze Zsolt-György Sepsiszentgyörgy-Szemerja lelkipásztora, csütörtökön Bende Tamás csomakőrösi lelkipásztor, pénteken Marosi Károly dálnoki lelkipásztor, szombaton Fancsal Zsolt bölöni lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Minden imaheti estét szebbé tettek a szavaltok és az énekek. Pénteken este az ifjak énekeltek, szombaton Csia Ildikó fuvolajátéka és a bölöni Vegyes Kar zenekarkísérettel előadott énekei örvendeztettek meg. Az Imahét március 2-án, vasárnap szeretetvendégséggel zárult.

Március 15-én, ebben az évben is méltóságteljesen emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.

Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, amikor Igét hirdetett Ungvári Barna-András református lelkipásztor Máté 5:11-12 alapján, imát mondott: Albert Imre plébános.

A helybeli lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szabó Margit iskolaigazgató, a helyi RMDSZ elnöke, dr. Ráduly István polgármester, Szabó Ilona szenátor ünnepköszöntő beszédei következtek.

A Tatrangi Sándor Iskola Gyermekkórusa, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület Szivárvány kórusa tagjaiból egyesített énekkar Keresztes Enikő zenetanárnő vezetésével ünnephez illő dalokat adott elő.

A helybeli V-VIII. osztályos tanulók szívet melengető ünnepköszöntő műsora után , amelyet Szabó Margit igazgatónő és Ungváriné Szakács Judit tiszteletesasszony tanítottak be elénekeltük nemzeti imánkat.

Az ünneplő gyülekezet a templom portikusa elé vonult,

A koszorúzás a megszokott rendben zajlott, a koszorúzás alatt az uzoni Atlatisz Művelődési Egyesület Fúvószenekara zenélt.

Koszorúztak:

-a templom férfi bejáratánál, Sükösd Sámuel ref. lelkipásztor és az uzoni szabadságharcosok emléktáblájánál:

-helyi RMDSZ, Szabó Ilona szenátor, Református Egyház, Református Nőszövetség, Katolikus Egyház

-Pünkösti Gergely kopjafájánál: Tatrangi Sándor Iskola.

-Jókai emléktáblánál: Jókai Mór Közművelődési Egyesület

-Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca …emléktáblánál : Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács.

A bensőséges ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.

A református egyház Gyülekezeti termében szeretetvendégség várta az egybegyűlteket s ugyanitt a helyi RMDSZ által kiírt: Háromszék önvédelmi harca 1848-49-ben témájú pályázatra beérkezett rajzok, irodalmi próbálkozások, fegyverek voltak kiállítva, ahol ezek díjazása is lezajlott. Köszönet érte a szervezőknek és a tanulónak.

A Húsvétra való készülődés jegyében március 19-én a Nőszövetség tagjai próbáltak eredeti mintákat viasszal ráírva pirosra festeni a tojásokat.

Húsvét első napján Igét a helybeli lelkipásztor hirdetett Máté 28:7-10,16-20 alapján, úrvacsorai ágendát mondott és segítkezett az úrvacsora osztásában Bács János nyugalmazott lelkipásztor. A Húsvét bensőségességét, örömteli voltát emelte a Mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásába vetett hitünk s reménységünk szerint

Ő ad nekünk elég erőt, reménységet, szeretet, hogy könnyebben tudjuk elhordozni a mindennapi élet megpróbáltatásait.

Április 23-án, szerdán az Imateremben Bernád Ilona marosvásárhelyi népi-és természetgyógyász tartott előadást: A magyar népi gyógyászat alkalmazhatósága témával.

Április 27-én, vasárnap 12 ifjú (3 fiú és 9 leány) tett fogadalmat hitéről a konfirmáció alkalmával

.Ekkor kerül sor a 25,50,75 éve konfirmáltak találkozójára is. A kikérdezés, fogadalomtétel, úrvacsoravétel, ünnepi fényképek készítése, az elhunyt konfirmáltakról való megemlékezés után szeretetvendégség volt a gyülekezeti teremben.

-Május első vasárnapja Anyák napja. Az istentiszteleten Lukács 1:28,38 versei alapján Mária példáját állította a gyermeket váró szülők és édesanyák, valamint nagymamák elé Ungvári Barna-András lelkipásztor. A vallásórás gyermekek egy kis csapata Nagy Hajnalka vallástanárnő által betanított, szívet melengető, ünnepköszöntő műsora után virágokat ajándékoztak a templomban levő édesanyáknak, nagymamáknak..

-Szeretettel hívjuk és várjuk keresztyén testvéreinket a vasárnapi istentiszteletekre, minden hónap utolsó szerdáján este 7 órától tartandó Felnőtt Bibliaórára és a minden pénteken ugyancsak este 7 órakor kezdődő Ifjúsági Bibliaórára is.

Ungvári Barna-András református lelkipásztor

 

~ Uzoni Hirlap ~ Főszerkesztő: Ugron Ernő ~ Felelős kiadó: dr. Ráduly István polgármester

Uzon, Gabor Áron út 75 sz. Kovászna megye

Kiadva 2000 példányban

Nyomda: S.C. Arlero SRL

2007 December

 

UZONI HÍRLAP

 

kéthavonta megjelenő ingyenes tájékoztató

II. évfolyam www.ozun.ro 2007 december

Uzon község tisztelt polgárai,

 

A szeretet ünnepe közeledtével, az emberi jóság és méltóság felülkerekedik a sötét, elfogult, rossz érzelmeken, indulatokon. Az egyhangú sokszor szürke félhomályos mindennapi napok átvarázsolódnak fényes, hangulatos, szeretetteljes pillanatokká, boldog percekké szeretteink, barátaink, szomszédaink vagy ismerőseink körében, hisz mindnyájan emberként kell, hogy éljünk, gondolkodjunk, érezzünk és alkotnunk a jövőnk képét.

Uzon község polgármestereként, a magam és a Polgármesteri Hivatal minden egyes munkatársa nevében, kívánok Önöknek, örömteljes, békés Karácsonyi Ünnepeket, valamint egy reményteljesebb és boldogabb Új Esztendőt!

Talán nem ez a megfelelő pillanat az elmúlt egy – két hónap, vagy akár a 2007 –es év kiértékelésére, de mégis szükségesnek tartom felvilágosítani községünk polgárait a következőkről:

  1. Uzonban elkezdődött az ivóvíz és a szennyvíz hálózatának a kiépítése. A munkálatokat ezidáig a település négy különböző helyén kezdték el, illetve folytatják (Állomás, Nicolae Bălcescu, Gábor Áron stb.). A tervek szerint ezek a munkálatok, együtt az új szennyvíztisztítóval, 2008 júliusára kell elkészüljenek. Jelenleg azokban az utcákban ahol dolgoztak és még dolgozni fognak, az utcák burkolata siralmas helyzetben van. Mindezekért kérjük az ott lakók türelmét és megértésüket, hisz tavasszal a lakók rácsatlakozása után a két rendszerre (ivóvíz és szennyvízcsatorna), teljes körű feljavítást fogunk végezni Uzon település minden egyes érintett útján, utcáján (aszfaltozás, kavicsozás és járda kialakítás). Az Önök megértésével, együttműködésével elérhetjük, hogy a jövő év végéig, Uzon minden egyes útja, utcája közművesítve, modernizálva, illetve járdákkal legyen ellátva (ez irányban pályázat is készül).

  2. Aláírtuk az uzoni „Szabadidő park” létesítéséről szóló finanszírozási szerződést a Környezetvédelmi Minisztériummal, amelynek értelmében a 2008. év májusától kezdődően, október végéig megtörténik a beruházás, illetve a kivitelezés. A terv magába foglalja a szabadidő park infrastrukturális hálózatát (ökológiavécék, sétányok, bicikli ösvény, padok, díszlámpák, ivóvíz stb.), díszfák és díszcserjék, valamint virágágyások kialakítását. Ugyanitt önkormányzati erőből kialakítjuk a megye legmodernebb szabadtéri színpadát is, ahol régiós jellegű kulturális rendezvényeket fogunk szervezni ezentúl is (pl. Erdély legerősebb faluja).

  3. Elkészülőben van a „Feketeügy holtágainak a tisztítása, illetve összekötése az élő Feketeüggyel” elnevezésű projekt.

  4. Elkészült Szentivánlaborfalva, Lisznyó és Bikfalva településeknek az ivóvíz és szennyvíz hálózatnak, valamint a szennyvíztisztító telepeknek a megvalósíthatósági terve, mely szerint Szentivánlaborfalva, Uzonból kapja majd a vizet, míg Lisznyó és Bikfalva pedig közös mélységi fúrt kutakból. Szentivánlaborfalvának külön, Lisznyónak és Bikfalvának pedig egy helyt történik majd a szennyvíztisztítása. Reméljük, hogy a fent felsorolt tervekkel, pályázatokkal is fogunk nyerni, az uzonihoz hasonlóan. Azt szeretnénk, ha ezen falvak lakói is civilizáltabb körülmények közt, gyorsabban fejlődhetnek gazdaságilag.
    Elkészült a megvalósíthatósági és a műszaki terv a sepsimagyarósi út teljes körű felújításáról (DC 26 és DC 16), melynek kivitelezése, reményeink szerint a 2008. évben el is fog kezdődni.

  5. Meg van rendelve a lisznyópataki iskola és kultúrház együttes átalakítási, modernizálási műszaki terve, melynek kivitelezési fázisai szintén 2008. évben kezdődnek el. Ennek köszönhetően, Lisznyópatakon a falusi turizmus, konkrétan el fog kezdődni.

 

Hiszek abban, hogy kitartó munkával, erős akarattal, együttműködéssel és megfontolt lépésekkel, közösen az alpolgármester úrral, az Önkormányzati képviselőkkel és a polgármesteri hivatal munkatársaival a jövőben is el fogjuk érni mindazt, amit célul tüzünk ki, hisz közösségünk társadalmi-gazdasági színvonala és községünk jövő képe, Önmagunk jóakaratú odaadásától, hozzáállásától és mindannyiunk őszinte egyetértésétől függ.

 

dr. Ráduly István,

Uzon község polgármestere

 

 

Egy lakhatóbb községért

 

 

A Polgármesteri Hivatal háza táján járva, Ábrahám Csaba alpolgármestert kérdeztük a községben adódó gondokról, teendőkőről.

Ugron Ernő: Most az évi „számonkérés” időszakában milyennek tudhatjuk ezt az esztendőt, hogyha a községben megvalósult illetve elmaradt terveket mérlegeljük?

Ábrahám Csaba: – Talán azzal kezdeném, hogy javarészt, az év elején megtartott falugyűléseken elhangzott kérések, megvitatott problémák szerint próbáltuk igazítani tevékenységünket, terveinket. Sőt mi több a költségvetést is ennek függvényében próbáltuk elosztani és az ígéreteknek eleget is tenni.

U.E: Ez menyire sikerült, szeretném, ha adózna néhány példával.

Á.CS: – Nincs szándékomban listát állítani arról, amit ebben az évben megvalósítottunk, hisz legnagyobb részét a község lakóssága észlelhette, megtapasztalta, azonban megemlítenék néhány dolgot, aminek a megvalósítása számomra elégtételre ad okot. Gondolok itt, a tűzoltó szertárak felújítására, gyerekparkok létrehozására, szemetes kukák, utcanév jelzőtáblák felállítására, és még sorolhatnám. Személy szerint jóleső érzéssel tölt el most az ünnepek küszöbén látni a nemrég felszerelt utcai hangulatvilágítást, aminek az elkészítését a Polgármesteri Hivatal keretén belül alkalmazott munkások segítségével valósítottuk meg minimális költségekből. Különben egy olyan póznára illesztett csillagocska piaci ára kb. 100 Euró lenne. Ilyen módon oldottuk meg a szemetes kukák, padok valamint a kerítések elkészítését is. És még sok egyebet.

U.E: Mi az, ami még várat magára, köznyelven szólva nem jött össze?

Á.CS: – Úgy gondolom terveink 80-85%-át sikerült megvalósítanunk, azonban rengeteg a tennivaló. Folyamatban van a bikfalvi mázsaház megvásárlása, valamint a Lisznyói volt polgármesteri hivatal épületének a felújítása. Uzonban aggaszt az utcák állapota, de az majd csak a szennyvíz hálózat lerakása után jöhet szóba.

U.E: – Milyen gondolatokkal, tervekkel és ugyanakkor vágyakkal néz az Új év elébe?

Á.CS: – Röviden talán annyit szeretnék, hogy adassék az Új évben mindnyájunknak erő és kitartás a munkához, bizalom és türelem egymáshoz, hogy együttesen tudjunk tenni egy lakhatóbb községért, egy elviselhetőbb megélhetésért. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy az ünnepek küszöbén kívánjak a község minden lakójának, áldott békés Karácsonyi ünnepeket, jó egészséget és sikerekben gazdag Boldog Új Évet.

 

 

Református Egyházi hírek

 

 

-Augusztus 20-23 az Ifjúsági Bibliatábor napjai voltak. Lisznyópatakon az idén az erősdi és az uzoni fiatalok táboroztak.

A délelőtti áhítatokat és előadásokat Ráduly Baka Zsuzsánna erősdi és Ungvári Barna-András uzoni lelkipásztorok tartották a hatodik és hetedik parancsolatokról. — Úgy érzem, nagyon időszerű témákat boncolgattunk a részt vevő fiatalok életére nézve — részletezte a tábor célkitűzéseit az erősdi lelkész. — A ne ölj parancsolat kapcsán el akartuk mondani, miképpen akarja Isten védeni az emberi életet, ugyanis a fiatalok körében is észrevehető a lassú önpusztítás, a cigaretta, az alkohol és más káros szenvedély. Nagyon remélem, lesz körükben ennek foganatja. Nem tudjuk nekik megmondani, hogyan éljenek, de ha csupán elgondolkoznak a témakörön, az is eredmény, mert meg kell tapasztalniuk, hogy Isten igyekszik védeni az ő életüket is. A hetedik parancsolat témakörét két nap jártuk körül, főleg a ne törj házasságot gondolatát, a tizenéveseket érintő szexuális kérdéseket.

.A délutáni-esti programokban szerepelt , a fiatalok által kiválasztott bibliai történet pantomim, ének és mai nyelvre átírva való előadása, a bibliai vetélkedő, valamint a szabadidős programok: sport, ének, gitár, tábortűz, erdei séta.

Újzsenge vasárnapja (augusztus 26-a) egy Uzonban új hagyomány megteremtésének az időpontja is. Az egyházközség ekkor szervezte meg a 10,25 és 50 éve házasságot kötöttek találkozóját. Emlékeztek azokra is, akik hetvenöt évvel ezelőtt házasodtak össze, de mind ott vannak már a túlsó parton. Igét Ungvári Barna-András lelkipásztor hirdetett az I. Péter 5:7 versei alapján. A házasságkötési fogadalom megújítása után az úrvacsora és a közös fénykép következett, az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.

-Szeptember 4-9 között a Vakációs Gyermek Bibliahetet szerveztük meg.

Az idei programot is kidolgozó KOEN (Kinderwerk in Oest Europa) Alapítvány tagjai a KI AZ, AKI NEM FÉL? címet adták a Bibliahétnek. Dániel története jó példa erre. Egy olyan világban élt, ahol nem tisztelték Istent. Dániel élete sem volt könnyű, deportálták, és fogolyként kellet élnie. Nabukodonozor király hatalma félelmet keltett az emberekben. Ki mert lázadni ellene és kimondani, hogy egy az Úr. Dániel és barátai ezt megtették. A gyermekek számára is ez egy nehéz világ, nem könnyű nem együtt sodródni az árral, merni, kimondani a saját véleményüket, s ha kell egyedül maradni ezzel a véleménnyel. Dániel és barátai Istenbe vetett hitükkel nem vallottak szégyent, engedjük, hogy a gyerekek legyenek olyanok, mint Dánielék!

-Kedd: Dániel és barátai a babiloni fogságban, vagyis ki mer egyedül?

-Szerda: Nabukodonozor álma, vagyis aki nem kockáztat, az nem nyer!

-Csütörtök: A három barát a tüzes kemencében, vagyis nem, én nem teszem!.

-Péntek: Írás a falon, vagyis hogy mered Belsazár?

-Szombat: Dániel az oroszlánok vermében, vagyis az oroszlánok vermében..

Nem maradt el a kézműves foglalkozás, a játék sem.

A vasárnapi, szeptember 9-i istentisztelet után a Bibliahétre járó gyermekek egy része a gyülekezet és a szülők egy részének jelenlétében adott számot arról, amit egy hét alatt tanult. Volt olyan nap, amikor nyolcvan gyermek ült az imateremben.

A Bibliahét lebonyolításában oroszlánrészt vállalt Nagy Hajnalka vallástanárnő is az IKE csoport.

 

-Szeptember 16-án hálaadó istentiszteletet tartottunk. Idézet a Meghívóból: „Az Uzoni Egyházközség életében a hálaadás ideje érkezett el, amikor visszatekintünk az elmúlt tíz év megvalósításaira. Isten kegyelméből 1997.szeptember 14-én avatták fel a Parókia új részét vagy az új Gyülekezeti házat.2003,2006 és 2007-ben sikerült felújítani az 1826-ban készült régi részét a Parókiának.2004-ben az orgonát újítattuk fel teljesen. 2005 a templom külső megjavításának az éve volt.

Az ünnepi hálaadó istentiszteleten igét hirdetett János 3: 14—15 versei alapján a gyülekezet volt lelkipásztora, t. Zsold Béla jelenlegi bukaresti református lelkész, aki azt is megfogalmazta: ,,érezve és látva a múlt összetartó erejét, az összefogást, a hitben való életet, öröm látni és tudni, hogy ezt az uzoniak most és a jövőben is meg fogják tartani”. A helybeli lelkipásztor a tíz évvel ezelőtt felavatott Imaházra irányította a figyelmet, majd beszámolt az elmúlt öt év építési, javítási munkálatairól. Díszvendégei voltak az egyházközségnek a hollandiai, Oude Tonge-i testvérgyülekezet képviselői (Arie Jan Heij és Gerrit Groenendijk) , akik nélkül nehezen készülhetett volna el az épületrész. Felszólalt Szabó Imre főgondnok, Szabó Ilona szenátor, Szabó Margit iskolaigazgató, id. Szabó Margit, a nőszövetség elnöke. A hálaadást még ünnepélyesebbé tette a Nagy Hajnalka vallástanárnő által vezetett ifjak éneke és verse. Az ünnepi istentiszteleten részt vett nt. Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, aki megáldotta a gyülekezetet.

A Gyülekezeti teremben Kakas Zoltán művészképei voltak megtekinthetőek és az a fényképsorozat, amely az 1996-1997-es építkezéseket, valamint az utóbbi öt év javításait felújításait mutatta be. A hálaadás szeretetvendégséggel zárult.

-Szeptember 17-én a Tatrangi Sándor Iskola évnyitójának egy részét a református templomban ünnepelte. Igét Ungvári Barna-András lelkipásztor hirdetett az V. Mózes 4:5-9 alapján, imát mondott Albert Imre római-katolikus plébános.

-Szeptember 20-a és 24-e közt mendei barátaink látogattak meg. Tizenkét éve tart az a kapcsolat, amely a Pest megyei Mende önkormányzata és az Uzoni Református Egyházközség között kialakult. A vendégfogadás,,uzoni módra” történt, közös honismereti (Csíksomlyó, Gyilkos-tó, Békási-szoros, Tusnádfürdő)és településtörténeti (Illyefalva, Sepsiszentgyörgy Vártemplom ,Óriáspice-tető) kiránduláson vettünk részt. A vendégeket köszöntő ünnepi előadáson énekelt az uzoni Szivárvány női kórus, és fellépett a mendei néptánccsoport. Vasárnap (szeptember 23-a) az örömteli hálaadás napja volt, amikor az ünnepi istentiszteleten Ungvári Barna-András helybeli lelkipásztor I. Mózes 47:13-24 alapján hirdette Isten igéjét, megható verset mondott Kiss Gábor 16 éves, mendei látássérült ifjú s énekkel köszöntötték a mendeieket az uzoni ikések is. Délután Uzonnal ismerkedtek a vendégek, este pedig a búcsúvacsora meghitt pillanataiban már a következő találkozást tervezték a testvérkapcsolatot ápolók.

-Október 6-a ebben az évben is önmagunkkal állított szembe, ráirányítva a figyelmünket arra, hogy még a széthúzásban is lehet eszmei győzelem. Kár, hogy meglepően kevesen akartak erre emlékezni.

Igét Ungvári Barna-András lelkipásztor hirdetett a Bírák könyve 3:11-16,imát Albert Imre plébános mondott, köszöntötte az egybegyűlteket és ünnepi beszédet mondott Szabó Margit RMDSZ elnök-iskolaigazgató, Szabó Ilona szenátor. A Szivárvány Női Kórus és a Tatrangi Sándor Iskola Gyermekkórusa Keresztes Enikő tanárnő vezényletével a hallgatóság figyelmét az aradi tizenhárom vértanú és a több hős áldozatára irányította.

Koszorúzása megszokott rendben zajlott:

-a templom férfi bejáratánál, Sükösd Sámuel ref. lelkipásztor és az uzoni szabadságharcosok emléktáblájánál:

-helyi RMDSZ, Református Egyház, Református Nőszövetség, Katolikus Egyház

-Pünkösti Gergely kopjafájánál: Tatrangi Sándor Iskola.

-Jókai emléktáblánál: Jókai Mór Közművelődési Egyesület

-Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca…emléktáblánál : Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács.

-I.-II. Világháborús emlékműnél: Tűzoltók

A koszorúzás alatt az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület Fúvószenekara zenélt, s mint mindig ez a megemlékezés is szeretetvendégséggel zárult.

-Október 13-án a Nőszövetségi kirándulásra került sor Csíksomlyó, Békási szoros, Gyilkos tó, Gyergyószárhegy, Tusnádfürdő útvonalon.

-Október 27-én a Jókai Mór Közművelődési Egyesület szervezésében Kórustalálkozóra és

az egyesület zászlójának avatására került sor a református templomban. Igét Ungvári Barna-András lelkipásztor hirdetett a Zsoltárok148:1-14 versei alapján. Köszöntötte a megjelenteket Kőmíves István az Egyesület elnöke, Szabó Margit iskolaigazgató a zászlóról, mint egy közösség jelképéről értekezett, László Attila nyugalmazott zenetanár Kodály Zoltán életéről és munkásságáról szólt az egybegyűlteknek, a helyi lelkipásztor megáldotta az új zászlót. Részt vettek és énekükkel megörvendeztették a jelen levőket: az uzoni Szivárvány Női Kórus, a kovásznai Hozsánna Kórus, a gyergyóditrói Egyházi Kórus, az uzoni Református Dalárda,a sepsiszentgyörgyi Férfidaléárda és Cantus Firmus Vegyeskar , a baróti Rozmaring Kórus. A közös éneklés után a kórusok tagjai megkoszorúzták Jókai Mór

 

 

emléktábláját s a találkozó szeretetvendégséggel zárult.

-Október 28-án és 31-én a Reformációra emlékeztünk. Kiszolgáltatott az úri szent vacsora.

-Augusztus elejétől kezdve a volt kántori lakás két szobájának, valamint az utca és udvar felőli külső részének teljes felújítása is elkezdődött. A munkálatok most már a vége fele tartanak. Istennek adunk hálát, hogy ebben az évben azzal is megsegített, hogy a kántori lakás teljes felújítását elkezdhettük.

Ugyanakkor a volt kántortanítói és a harangozói lakás telkén is javítások végeztettek.

– Szeretettel hívunk és várunk mindenkit a minden szerda este 7 órakor kezdődő Felnőtt Bibliaórára, a minden pénteken este 7 órakor kezdődő Ifjúsági Bibliakörre, valamint a vasárnapi vallásórákra, de. 9 óra 30 perctől az I-IV osztályosokat,12 óra 30 perctől az V-VI osztályosokat.

-Advent a várakozás ideje. Várjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus ne csak úgy általában a nagyvilágban, hanem mindannyiunkban megszülessen. Legyen ez az időszak az, amikor több időt fordítunk önmagunkra, amikor szembenézünk életünk megpróbáltatásaival, hibáival s arra törekedünk, hogy tudjunk a megbocsátó szeretetben élni

 

Ungvári Barna – András lelkipásztor

Közeledik a karácsony…

A természet már nyugszik, az ember is keresi a csendet. Most kell egy-két jó gondolat, egy könyv, egy fohász. Az iskolában, azonban ilyenkor sincs pihenő. Ismét zsúfolt a tevékenységek sorozata, de az eredmények sem maradnak el. Az elmúlt időszakban tanulóink sportversenyeken vettek részt I, II díjakat hoztak el szavalóverse- nyen jeleskedtek kitűnő eredmé- nyekkel, német tantárgyversenyen megyei második helyezést tudhatunk magunkénak, és mindezek mellett megemlíthetünk sok olyan tevékenységet, amely nem csak a községközpontban, hanem a falvak iskoláiban, óvodáiban is zajlanak: módszertani tevékenységek, délutáni foglalkozások, táncház, karácsonyi kézműves foglalkozások. Lassan arra ébredünk , hogy eltelt az első iskolai félév.

El kell mondanunk szerénykedés nélkül, hogy tanulóink eredményei egyre jobbak a pedagógusok melléállása, pedig példaadó. Természetesen mindig marad hely a “még jobb” számára. Nincs pihenés beruházások ügyében, sincs, hiszen idén kormánypénzekből és pályázati pénzösszegekből sok mindent megvalósítottunk. uzoni, uzonfüzesi, magyarosi, lisznyói, bikfalvi iskolákban belső illemhelyeket alakítottunk ki, nyílás – zárokat cseréltünk. .Sikerült nehézségek árán a PRIS programot is beindítani, hamarosan elkezdődnek a munkálatok az új iskolaépületnél is. Új bútorzattal, informatikai eszközökkel, könyvállománnyal gazdagodott, gyarapodott az iskola könyvtára, informatikai központja. A sport tevékenységeket is elősegíti, reméljük az iskola új erőgépe, valamint az új sporteszközök, amelyeket kormány pályázati pénzalapokból sikerült megvásárolni.

Nem hagyhatjuk említésen kívül az új Fiat Ducatto típusú iskolabuszunkat sem, amely a lisznyói, magyarósi, lisznyópataki gyermekeket hivatott szállítani. Igen, sokat megvalósítottunk, de még rengeteg a tennivaló…

Jó, hogy vannak ünnepek… Megpihenések, kedves együttlétek, a közös élmények, lelki összetartozások melege. A szeretet és a hit öröme járja át december napjait.
Kívánunk minden, szülőnek, nagyszülőnek, önkormányzati tisztségviselőknek, támogatóinknak ezekkel a gondolatokkal, áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

 

Szabó Margit

Iskolaigazgató

 

 

 

 

~ Uzoni Hirlap ~ Főszerkesztő: Ugron Ernő ~ Felelős kiadó: dr. Ráduly István polgármester

Uzon, Gabor Áron út 75 sz. Kovászna megye

Kiadva 1500 példányban. Nyomda: S.C. Arlero SRL

2007 Szeptember

UZONI HÍRLAP

kéthavonta megjelenő ingyenes tájékoztató

II. évfolyam www.ozun.ro 2007 szeptember

Tisztelt Polgárok, kedves Uzon községi lakósok

Ha megkésve is de újra jelentkezünk a már közkedvelt információs, helyi jellegű tudósító „Uzoni Hírlap”-pal, hisz községünk minden egyes polgárának joga van tájékozódni a „történtekről”, illetve az elkövetkezendő elképzelésekről, tervekről.

A nyár folyamán (június – szeptember 2007), önerőből, sikerült községünk falvaiban kisebb vagy nagyobb eredményeket elérnünk. A munkák, beruházások legnagyobb részét a saját alkalmazottainkkal végeztük el (elismerő köszönet mindezért munkásainknak), megspórolva ezáltal is több százmillió régi lejt.

Nagyobb megvalósítások és kudarcok falvakként:

 

I. UZON

 

1. Sajnálatos módon, a szennyvíz hálózat és új ülepítő kivitelezésére megtartott 2007 július 31. versenytárgyaláson megjelenő két kereskedelmi társaság ajánlatát a közbeszerzési bizottság el kellett utasítania, a túlméretezett pénzügyi ajánlatok miatt. Ezért nem kezdődhettetek el augusztusban a munkálatok. A második versenytárgyalást, a törvény értelmében csak 2007. augusztus 31. dátummal tudtuk újra szervezni. Ekkor a munkálatok kivitelezését egy magyarországi cég nyerte el. Október elején – a megkötött szerződés értelmében – több munkaponton is elkezdik a folyamatos beruházást (a kivitelezés időtartalma 10 – 13 hó!).

2. Kialakítottunk egy közel 2 ha területű „szabadidő parkot”, melynek korszerűsítésére egy közel 14 milliárdos (ROL) értékű pályázatott készítettünk és nyújtottunk be a „Környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős minisztérium” -hoz. Ha nyertes lesz a pályázat, akkor Kovászna megye legszebb és legkorszerűbb parkját (sétaterét) tudhatjuk magunkévá.

3. Helyre hoztuk és felújítottuk a volt Termocom kazánház bomladozó épületét.

4. Ideiglenesen stabilizáltuk a tömbház negyed mögötti szemétgyűjtőt (kerítéssel).

5. Megépítettük, közösen a helyi iskola alkalmazottaival az iskolát övező fakerítést.

6. Új kerítéssel láttuk el az orvosi rendelő és a sportcsarnok körüli telkeket.

7. Kialakítottuk egy új „barompiac” térséget, ahol ezentúl rendszeres állatvásárt szervezünk.

8. Eredményesen és színvonalason felújítottuk, a tűzoltó szertár épületét és felszerelését, együtt az önkéntes tűzoltókkal.

9. Ötven darab kárpitozott, új hátas székkel (tölgyfa) gazdagítottuk a „Pünkösti kúria” bútorzatát.

10. Igyekeztünk megjavítani, illetve karbantartani a település utcáit és a közvilágítást.

11. Figyelemmel kísértük és próbáltuk karbantartani a település szeméttelepét, szemétládákat készítettünk és helyeztünk el a fő út mentén.

12. Elkészítettük a kultúrotthon teljeskörű renoválási, megvalósíthatósági műszaki tervét.

13. Felújítottuk a „Győzelem” sportpálya beton kerítését.

 

II. SZENTIVÁNLABORFALVA

 

1. Felújítottuk, illetve próbáltuk kialakítani a településsel párhuzamos mellékutakat (utcákat) a szekér és a mezőgazdasági gépek részére.

2. Kivezettük a villanyáramot (3 fázis) a sportpályára, megteremtve ezzel a különböző rendezvények ideális terepét.

3. Teljekörűen felújítottuk és korszerűsítettük a tűzoltó szertár épületét és a hozzájáró telket, karöltve az önkéntes tűzoltókkal.

4. Kialakítottuk községünk első, bekerített mini sport pályáját (még folyamatban a munka).

5. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

6. Kudarc: még nem sikerült elkezdeni a beütemezett járda építését.

 

III. LISZNYÓ

 

1. Besegítettünk a református vártemplom várfalának a felújításában.

2. Kialakítottunk egy modern központi gyermekparkot.

3. Közösen az önkéntes tűzoltókkal, felújítottuk, és új arculatot adtunk a tűzoltó szertár épületének.

4. Áteresztő hidakat javítottunk fel, illetve cseréltünk ki újakkal.

5. Igyekeztünk karban tartani az utcákat, a közvilágítást, valamint a lisznyói bekötő utat.

6. Beszereztünk 50 darab modern széket a kultúrotthon részére.

7. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

8. Kudarc: még nem sikerült befejezni a volt polgármesteri hivatal épület renoválását.

 

IV. BIKFALVA

 

1. Díszvilágításba öltöztettük a református vártemplomot.

2. Igyekeztünk karban tartani az utcákat és a közvilágítást.

3. Felújítottuk, és új arculatot adtunk a tűzoltó szertár épületének.

4. Rusztikus utcajelző táblákat helyeztünk el.

5. Megrendeltük a település „víz és szennyvíz csatorna” hálózatának a megvalósíthatósági tervét.

6. Elkészítettük a kultúrotthon teljeskörű rehabilitációs, megvalósíthatósági műszaki tervét.

Megjegyzés: a nagyobb beruházások október folyamán történek meg.

 

V. UZONFŰZES

 

1. Széleskörű felújítást végeztünk 1 km hosszúságú belső útszakaszon.

2. Az iskola udvarán modern gyerekparkot létesítettünk.

3. Ellenőriztük és karbantartottuk a közvilágítást.

 

VI. SEPSIMAGYARÓS

 

1. A 9 km hosszú bekötőút, valamint a település utcáinak feljavítása több tonna sóder alkalmazásával.

2. Felépítettünk, illetve kialakítottunk egy stílusos játszóparkot.

3. Kicseréltük az iskola régi kerítését.

 

VII. LISZNYÓPATAK

 

1. Sajnos a nyár folyamán még nem került idő nagyobb megvalósításokra, de az ősz folyamán megpróbáljuk kivitelezni elképzeléseinket.

A fenti eredmények elsősorban egy dinamikus és folyamatosan épülő együttműködésnek köszönhetőek, amelynek parányi részecskéi, összetevői, alappillérekként fent tartják a közös elképzelések, tervek sikeres kivitelezését.

 

Ebben részesek vagyunk mindnyájan. Elkezdve az egyszerű polgártól ki különböző kérésével, észrevételével jó irányt és ötletet ad, újabb és újabb feladat, kihívás elvégzésére; a megfontolt, de mindig rugalmas önkormányzati képviselőkön; a fáradhatatlan alpolgármesteren; a hivatástudó hivatalnokokon keresztül, egészen a polgármesteri hivatalon belül kevés pénzért dolgozó, becsületes munkásokig.

 

Köszönet és elismerés a közös gyümölcsért.

 

dr. Ráduly István, egyetemi adjunktus

Uzon község polgármestere

Gazdák az Unióban

– Beszélgetés Vákár István mezőgazdasági szakértővel –

– Lemaradnak-e az uniós támogatásról a romániai magyar gazdák?

– Nem igazán akarjuk elhinni, hogy életbe fognak lépni azok az elvárások, amelyeket részben az Unió ír elő, de részben szerintem nagyon bután a romániai törvénykezés erőltet rá mind a vállalkozókra, mind pedig a gazdákra. Egyszerűen nincs meg az az infrastruktúra, nincs meg az a szakmai felkészültség, amivel az európai uniós elvárásoknak meg tudunk felelni. Nem fogunk tudni eleget tenni nekik. Kiszorulnak a piacról a kistermelők, ez nem azt jelenti, hogy a gazdálkodók számára a helyi kispiacokon nem lesz hely, ezt csak azt jelenti, hogy aki nagyobban szeretne gazdálkodni, aki tényleg ebből akarna csak megélni, az nem fog tudni bejutni. Már azt hiszem, hogy a romániai piacra sem, mert ott ki fogják zárni azok, akik olcsóbban behozhatják a terméket az uniós piacról. Aki uniós pénzeket akar megfogni, az meg kell, hogy feleljen az uniós elvárásoknak. Aki önmagában gazdálkodni tud, az a saját portáján belül, ha a román törvényeknek nem lép ellenébe, nem jogi személy, azt csinál, amit szeretne. Tehát nem kell összetévesszük a helyi értékeinket esetleg azzal az elvárásunkkal, hogy kikerüljünk nagyobb piacra. Itt csak arról van szó, hogy aki kérni akar pénzt, az nagyon kemény elvárásoknak kell, hogy megfeleljen.

– A gazdáknak kell erre felkészülniük, vagy pedig a fogyasztókban kell tudatosítani, hogy támogatni kell az itthoni kispiacokat?

– Meg kell, hogy jelenjenek azok a szerveződések, mert ezt látjuk, hogy akár a finneknél is, a hollandoknál is a gazdákat segítik az érdekvédelmi szervezeteket, de ehhez a gazdák be kell, hogy jegyeztessék magukat, jogi személlyé kell, hogy váljanak, és ők is rá kell, hogy ébredjenek arra, hogy nem elég nekik termelni, ők a piacukat is meg kell, hogy teremtsék. Nem tudom elhinni azt, hogy az a négymillió gazda, aki Romániában pillanatnyilag működik, mind képes lesz arra, hogy uniós pénzeket lehozzon, tehát nagyon kevés lesz képes, nagyon kevés fog saját vállalkozást bejegyezni, nagyon kevés fog bankszámlaszámot nyitni, és különben nem lesznek elérhetők a nagypénzek. Amennyiben az Európai Unió normáinak meg akarunk felelni és továbbra is mezőgazdasági tevékenységet, akarunk folytatni, akkor most, az utolsó pillanatban fel kell használni minden lehetőséget a nyereséges termelés folytatása érdekében. Ennek egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbb útja a szövetkezés. Ezt a kijelentést alátámasztja az is, hogy egy nagyobb területen tevékenykedő gazdaságnak nagyobb az ereje, több pénzforrást tud megnyitni, így európai támogatásokat is igénybe tud venni, mert képes előteremteni az önrészhez szükséges pénzösszeget.

– Milyen hagyománya van Erdélyben a szövetkezeteknek?

– Erdélyben a második világháború előtt, Európában elismert, nagyon jól működő szövetkezeti csoportosulás tevékenykedett. Ennek fiókszervezetei valóságos hálózatot alkottak és gyakorlatilag az egész vidéket lefedték. A szövetkezet érdekképviseleti ága az Erdélyi Gazdasági Egylet volt, amely szorosan együttműködött a pénzügyi, vagyis a Hangya szövetkezettel. A tagság számára tanfolyamokat, kiállításokat, termény-börzéket, piackutatást, kedvezményes hiteleket, és más, ezekhez hasonló akciókat szerveztek. Az EGE – Hangya féle szövetkezetek kapitalista nézetűek voltak, szabad akaratból szerveződtek, tisztességes kifizetésen alapozódtak. Még a háború alatt is fennmaradtak: túléltek bombázást, megszállást. A kommunista rendszer szövetkezeti formája alapvetően különbözött az előbbitől. Ebben erőszakkal megszűnt a magántulajdon értéke, a jó gazda egyenlővé vált a silánnyal, megszűnt a piac, mint szabályzó elem. Az állam diktálta, hogy hol és mit kell termelni, sőt még azt is, hogy mennyit. Amennyiben az időjárás kedvezőtlen volt, vagy valamilyen okból nem lehetett a megszabott termést elérni, a termelőket, a mérnököket hibáztatták. Így kialakult egy hazugságra alapozott gazdasági folyamat, amely a vezetőség felé csúcstermelést jelentett, miközben a nép éhezett. Amennyiben ezt az időszakot csupán mezőgazdász szemmel nézzük, tagadhatatlan a jó oldala, amely a termőföldet nagy parcellákba tömörítette, így megteremtette a sokkal magasabb termés elérésének lehetőségét. E hosszabb bevezetővel a két termelési formát próbáljuk egymás mellé állítani, ugyanakkor szeretnénk megindokolni, hogy gazdáink miért félnek minden szövetkezési formától. Elsősorban, mert féltik vagyonukat, a földet, és mert 50 év elteltével elfelejtették, milyen is tisztességes alapokon együttműködni – szövetkezni. Erre csak a szabad szövetkezés ad lehetőséget, ebben a formában el lehet érni a nagyobb parcellákba tömörült földegységeken való gazdaságos termelést. A szövetkezés további előnyei:

  • A növényvédő szerek, műtrágya vagy vetőmag nagyobb tételben való vásárlásánál nyilvánvalóan kisebb az ár és lényegesen csökken a szállítási költség is.

  • A gépesített munkálatok költségei csökkennek a holt idők kiküszöbölésével; ha egységesen dolgozzák meg az egymásmelletti parcellákat, mind az időtényező, mind az üzemanyag költség kiesik, ami a messze eső parcellák közti út megtevésével előáll.

  • A növényvédelmi munkálatok nagyobb területen történő egységes elvégzése kedvezően hat a terméshozamra, továbbá olcsóbbá teszi a gépesített munkálatokat is.

  • A betakarítás és elraktározás terén is nyereségesebb nagyobb területről egységes árut, azonos helyre nagy szállítóeszközzel mozgatni.

  • Az áru értékesítése is sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb nagytételben.

Lejegyezte: Ugron Ernő

európai integrációs iroda ~~~~ európai integrációs iroda





Cégtulajdonosok,

vállalatvezetők,

vállalkozók

figyelmébe !



Románia csatlakozása az Európai Unióhoz az eddigitől gyökeresen eltérő helyzetet teremtett a kis és középvállalkozások körében. Rengeteg jogszabálynak és elvárásnak kell megfelelni ahhoz, hogy a vállalatok, vállalkozások továbbra is zökkenésmentesen működhessenek. Éppen ezért elébe kell mennünk a várható változásoknak, és fel kell készülnünk rá. Októbertől várhatók az első uniós pénzforrások. Aki uniós pénzeket akar megfogni, az meg kell, hogy feleljen az uniós elvárásoknak. Addig, amit lehet tenni, az hogy azokat a szervezeteket, akiknek van egy csepp tudás is a birtokában az elvárosokról, pályázati kiírásokról, meg kell próbálni elérni. Információhoz kell jutni, rá kell készülni a pályázatokra, aki pályázni akar.

Az Uzoni Polgármesteri Hivatal keretén belül működő Európai Integrációs Iroda ebben szeretne segítséget nyújtani, ahhoz viszont szükséges az elérhetőség.

Az elérhetőség több módon is lehetséges:

– hagyományos módon (személyes megjelenéssel)

– telefonos/mobiltelefonos megkereséssel,
– INTERNET számítógépes hálózaton.

Javaslatunk az, hogy a lehetőségekhez mérten nyissanak INTERNETES postafiókot – E-mail címet – még akkor is ha nem rendelkeznek odahaza saját internetes hálózattal, hisz számtalan más lehetőség adódik napjainkban.

Közöljék velünk minden elérhetőségüket (telefon, E-mail cím) a következő címre:

E-mail: europa_uzon@freemail.hu

Tel: 0267/347292

Mobil: 0740493615 U.E.Z.




európai integrációs iroda ~~~~ európai integrációs iroda





Nyugdíjasok Klubja

Hosszú téli estéit szeretné kellemesen eltölteni, szeretne a Nyugdíjas Klub tagja lenni? Várjuk jelentkezését, ötleteivel, javaslataival, 2007. október 11. – én 17 órától, a községi könyvtár Pünkösti Gergely olvasótermében.


Bartha Katalin – Községi könyvtáros



Felhívás


Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy az őszi vetésekre állami támogatást lehet igényelni 2007. OKTÓBER 15.- ig.

Feltételek:

– minősített vetőmag használata

– a vetések legyenek bebiztosítva

– ne legyen adósság a helyi tanácsnál

Szükséges iratok:

– személyazonossági igazolvány másolat

– a föld tulajdonjogát igazoló iratok

– a bérbe vett területeknél igazolni, hogy a bér ki volt fizetve.


A támogatáshoz az iratokat a POLGÁRMESTERI HIVATALNÁL lehet igényelni és a KÖKÖSI KIFIZETÉSI ÜGYNÖKSÉGNÉL lehet letenni 2007.okt.15.- ig.


SZÜRETI BÁL

Az uzoni csőszlegények és csőszleányok, szombaton, 2007. szept. 29.-én tartják hagyományos szüreti mulatságukat a Kultúrotthonban.


Mindenkit szeretettel várnak!




PROGRAMOK


2007. SZEPTEMBER 29, SZOMBAT


10.00 – Istentisztelet

11.30 – Ref. Egyházi könyvtár avatása

12.00 – Fúvósok és Mazsorettek felvonulása

12.15 – Gyerekpark avatás

12.30 – Térzene és Mazsorett parádé

13.30 – A Sepsimagyarósi iskolások ünnepi előadása

14 .00– Szabadtéri mulatság



2007. OKTÓBER 6, SZOMBAT


9.00 – 11.00 – Tudományos szimpozion

„Környezetvédelem és mezőgazdaság” címmel

10.10 – Lovak és huszárok parádéja

11.00 – Termésnapok hivatalos megnyitója

11.15 – Mezőgazdasági termékkiállítás

12.00 – Simon Lajos: Lovas – gyalogos Baranta bemutató

15.00 – az 1848 – 1849 – es forradalom hőseire emlékezünk

17.00 – A Csorvási küldöttség találkozója a helyi tanácsosokkal

18.00 – Operett előadás a Kultúrotthonban

19.00 – Szabadtéri koncertek




2007. OKTÓBER 7, VASÁRNAP


11.00 – Istentisztelet

12.00 – Fúvósok és Mazsorettek felvonulása a központban

13.00 – IX. Megyeközi Fúvóstalálkozó

17.00 – Bogrács premier – Székelygulyás 1000 literes óriásbográcsban

18.00 – „ Rythmic ” koncert


~ Uzoni Hirlap ~ Főszerkesztő: Ugron Ernő ~ Felelős kiadó: dr. Ráduly István polgármester

Uzon, Gabor Áron út 75 sz. Kovászna megye

Kiadva 1500 példányban.

Nyomda: S.C. Arlero SRL

Sportolóink

 

Korodi Mária és Hajnal

1950-ben születtek az ikertestvérek Szentivánlaborfalván. Az elemi iskolát Szentivánlaborfalván végezték. 1963-ban kezdtek el asztali teniszezni Molnár Ferenc és Boga András hatására. 5-6 hónap felkészülés után megnyerték az országos gyerekbajnokságot Marosvásárhelyen. Ezután a brassói vasutas csapat leigazolt játékosai lettek. A nyolcadik osztály elvégzése után sikeresen felvételiztek a Brassói Unirea Líceum Magyar tagozatára. A pingpongedzőjük ekkor Popovici Aurel lett. Szakmai irányításával országos és európai ifjúsági bajnokok lettek, számos hazai és nemzetközi torna győztesei egyéni, páros, illetve csapatban. Mindketten elvégezték a Brassói Pedagógiai Főiskolán a biológia szakot. Sportolóként bejárták a világot, így eljutottak Leningrádba, Párizsba, Londonba, Koppenhágába, Kölnbe, Krakkóba, Budapestre, Bécsbe. Jártak még Törökországban és Kínában is. 1972-ben Mária az Aradi Sportklubhoz igazolt és Szentpálon kapott biológia tanári állást. Hajnalka viszont a Gyimesekben kezdett tanítani. Tanulmányaikat kiegészítették a bukaresti egyetemen. Fokozatosan haladtak a szakmai fejlődés útján. Hajnalka Gyimesközéplokról Uzonba, majd Sepsiszentgyörgyre került. Tanított a Mikes Kelemen Gimnáziumban, igazgató lett a Traktoriskolában, később helyettes tanfelügyelő, majd a Pedagógus Ház igazgatója, felnőtt oktató és menedzser. Mária is igazgató lett Aradon. Mindketten megkapják az MPSZ Ezüstgyopár díját. Hajnalka alapító tagja a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Alapítványnak, melynek tevékenységébe emlékművek állítása (1848-49), eredményes tanulók jutalmazása (Berde-cipó díj) illetve szegény embereknek a segítése tartozik. Szorosan együttműködtek az egyházzal és testvérkapcsolatot létesítettek Cibakfalvával, illetve megjelentették az “Ikerfalu a Feketeügy Partján” ksimonográfiát. Tevékenykedtek még az RMPSZ-ben és az EMKE-ben is. Hajnalka 2010 ben távozik az élők soraiból. Emléke legyen áldott. Mária Aradon él családjával.

Emlékművek

A  IX. századi hazajövetelnek (az u.n. honfoglalás) a millecentenáriumi emlékműve

(uzoni református templom kerthelyisége)

A keresztény államalapítás milleniumi emlékműve

(uzoni református templom kerthelyisége)

Emléktábla az 1848-49 -es szabadságharc mártírjainak az emlékére

(uzoni református templom keleti homlokzatán)

(uzoni református templom keleti homlokzatán)

(polgármesteri hivatal épületének a homlokzatán)

UZON

Emlékmű a II. Világháború mártírjainak az emlékére

 

 

Kúriák – udvarházak

UZON



Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket – többnyire kúriákat és udvarházakat – kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. 


 

PÜNKÖSTI KÚRIA

(épült XVII. sz. körül)

Műemlék a Pünkösti kúria is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli. 2013-ig a községi könyvtárnak adott helyett, majd 2019-ben renoválás allatt áll. A Pünkösti kúria (műemlékazonosító szám: CV-II-m-B-13245) uniós pályázati forrásból történő renoválási munkálatai során előkerült egy faragott, feliratos fagerenda, amely arról tudósít, hogy a házat Pünkösti György és felesége, nagybaconi Baló Klára 1729-ban újíttatta fel.
A gerenda latin nyelvű felirata: PÜNKÖSTI GYÖRGY SYMBOL[UM] DEUS PROVIDEBIT BALO KLARA AN[N]O 1729 DIEB[US] JUN[II] RENO.
Az uzoni Pünkösti család udvarháza ennek értelmében már a 17. században állott, a műemlékjegyzékben megjelölt 1810 körüli építkezés egy későbbi javítási/bővítési munkálatot jelöl.
(Tudtuk meg Csáki Árpád történész, műemlékvédelmi szaktanácsos úrtól.)

PÜNKÖSTI GYÖRGY SYMBOL[UM] DEUS PROVIDEBIT jelentése: “Pünkösti György jelmondata: Isten majd gondoskodik.” “Deus Providebit” Bibliai ige (Mózes első könyve a teremtésről, 22:8) melyet Miksa Magyar király is jelszavaként használt.

 

 PÁLJÁNOS ADOLF-féle ház, volt huszárkaszárnya

(épült XVIII. sz. közepén)

A hagyományos népi építészetet községünk területén, több faépület kontyolt zsindelyborítású háza képviseli. Ilyen például az uzoni Páljános Adolf-féle ház. A XVIII. század közepén épült, egykoron huszárkaszárnyának otthont adó épület tornáca a barokkot is túlélő, késő reneszánsz hangulatát őrzi.

 

 

TEMESVÁRI KÚRIA

(épült XIX. század vége körül)

 

Az uzoni Temesvári kúria, műemléképület,  feltehetően a 19. század második felében épült. Az egykori kocsibehajtó oszlopainak hátoldalán a TJ monogram (minden bizonnyal Temesvári János nevének kezdőbetűi) és az 1924-es évszám olvasható.

Az épület fő- és kerti homlokzata egymástól teljesen eltérő stílust képvisel. A kapuzat díszéül szolgált női és a férfi mellszobor a két homlokzat kialakítását is jelképezi. Az egyszerűségre, szimmetriára törekvő, historizáló főhomlokzat, mely a férfi princípium jelképe, neoreneszánsz és klasszicizáló elemekkel épült, és egy romantikus udvarház képét mutatja. Középtengelyében pillérekre támaszkodó timpanonos portikuszt alakítottak ki, melynek orommezejében a család címere helyett a hit szimbólumai, a lángoló Krisztus-szív, a horgony és a kereszt látható, valószínűleg azért, mert 1911-ben a Temesvári család nemességet szerzett, de a királyi könyvek tanúsága szerint címerhasználati jogot nem kapott.

A szimmetrikus rendben elhelyezett ablakok körül későreneszánsz (manierista) jellegű, kváderköveket imitáló vakolatdíszítés van, a rizalitok sarkait armírozás tagolja. A kertre néző homlokzat a nőiesség jegyében és az empire ízlésvilág kellékeivel készült. Minden építészeti elemében, díszítő motívumában a hajlított, gömbölyded formák, a játékosság, könnyedség köszön vissza. A homlokzat meghatározó elemei a négyzetes pavilonok, amelyek a koronázópárkány fölött harang alakú bádogsisakkal fedett és kovácsoltvas ráccsal díszített, nyolcszögletű tornyokká alakulnak, melyeket füzérdíszek emelnek ki. A pavilonok ión fejezetes pilaszterpárjai között keskeny ablakokat, illetve vakablakokat alakítottak ki, az előbbiek timpanonnal, az utóbbiak pedig egyenes párkánnyal záródnak. A homlokzat pavilonok közötti, öttengelyes középszakaszát nagyméretű, félköríves ablakok határozzák meg, melyeket szintén ión fejezetes pilaszterek választanak el egymástól. A főtengelyben nyíló, félköríves ajtó fölötti falmezőt babérkoszorúk díszítik. A kerti homlokzat két szélén egy-egy kartus- és virágmotívumokkal díszített ablakot képeztek ki. A kerti homlokzat két szélén egy-egy ablak áll. A tagozatok közötti mezőket különböző ornamensek: koszorú, füzér, pajzsmotívum és szalagok díszítik, a sarkokat armírozás tagolja. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzathoz hasonlóan klasszicizáló stílusjegyében vannak kialakítva. Egyszerű, timpanonos záródású ablakok, és hangsúlyos párkányok osztják a felületét. A külső tagolás a belső szerkezetet is érzékelteti. A kétmenetes épületet a rizalitok és a pavilonok helyiségei egészítik ki.

(forrás: http://www.kastelyerdelyben.ro/)

Templomok

 

 


UZON


 

fotó: Magyari Hunor

 

REFORMÁTUS TEMPLOM

 

Uzon főterén áll a református templom. Az uzoni egyházi gyökereket a 14. században kell keresni, hiszen az említett 1332-es tizedjegyzékben már önálló egyházközségként szerepel. Lakói ekkor a római katolikus vallást gyakorolták, de a 16. század második felében, valószínűleg a brassói Johannes Honterus tanainak köszönhetően, protestáns hitre tértek.

A református templom és a torony az évszázadok során jelentős átalakításokon ment keresztül, ezért eredeti stílusa, formája felismerhetetlen. Csupán régészeti feltárás tisztázhatná, hogy Uzon első temploma milyen alaprajz szerint készült. Feltehetően a 15. század végén került sor a templom gótikus átépítésére. Erre az időszakra tehető az egykori kaputorony és várfalak építése is. A templomot várfal vette körül, amit 1901-ben lebontottak, s amelyről Orbán Balázs így írt: „Az ostromot látott ódon falak köridomú 250 lépés kiterjedésben körítik a templomot s még most is 5–6 öl magasságban állnak.”

Báthori Gábor fejedelemsége alatt, 1612. szeptember 13-án a Géczi András által vezetett brassói szászok betörtek Székelyföldre, az uzoni vártemplomot bevették, és iszonyú rablást vittek végbe. Ugyanezen év október 16-án, ezúttal Michael Weiss királybíró vezetése alatt a brassóiak Uzont újból elfoglalták. 1671. június 28-án jegyzik: „egyéb pénze az eclesianak mind elkölt a torony építésire, mivel ekkor rakatott fennebb és sendelyeztetett a torony”. Egy 1680-as jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „ezen esztendőben a templom mennyezete renováltatott”. 1696-ban a templom körül lévő várfal nyugat felől való része 13 ölnyire a földig leomlott és kidőlt. 1704-ben a Rákóczi-féle szabadságharc idején az ütközetek közepette tűzvész pusztított a faluban, és a templom is ennek esett áldozatul. Az egyházközség levéltárában található Egyházlátogatási jegyzőkönyv (1701–1755) feljegyzései szerint „Az feljebb elmúlt háborúságos esztendőkbe, úgymint az 1704 elégetvén helységünket és Falunkot elégett és pusztult volt drága és ritka épületű Templomunk is…”

Az 1710-es jegyzőkönyvi bejegyzés szerint viszonylag nyugalmasabb évek köszöntöttek a falu lakóira, és hozzákezdhettek Isten házának az újjáépítéséhez. 1711–1720 között a romokra újraépítkeznek, a templomot újrazsindelyezik és lepadolják, ablakokat készíttetnek, újrarakatják a kő szószéket. 1738-ban viszont földrengés rázza meg a falut akkora erővel, hogy a harangok is megszólalnak. Ekkor még sikerült rendbe hozni a keletkezett károkat, de egy újabb, 1802-ben bekövetkező földrengés annyira megrongálta a templomot és a tornyot, hogy részben mindkettőt le kellett bontani. A ma is látható templom 1829-re készült el, a jelenlegi 38 méter magas torony pedig 1842–44 között épült. A földrengések azonban a 20. században sem kímélték a templomot, ennek következtében több alkalommal is javításra szorult. Legutóbb 2005-ben került sor a külső, majd 2009-ben a belső javításra, 2013-ban pedig a torony teljes felújítására.

A templom régi harangjait az első és a második világháborúban rekvirálták. Helyükbe egy 1922-ben a bukaresti Nicolae Spireanu harangöntödéjéből vásárolt 260 kg-os, valamint egy 1970-ben a kolozsvári Remmar Jenő műhe­lyében öntött harang került.
A templom orgonája 1911-ben készült, azonban az első világháború idején, a román katonák átvonulása nyomán elpusztult, és csak nagy áldozatok árán sikerült újraépíttetni az 1925-ös évben. A brassói Cioflec testvérek által készített kilencregiszteres orgona 1992-ben elnémult, és csak 2004-ben sikerült teljesen kijavíttatni és ismét megszólaltatni. Ekkor került sor a templomban található két fából készült karzat és a szószékkorona felújítására is a hollandiai Oude Tonge test­vérgyülekezet hathatós támogatásával.

Az Uzoni Református Egyházközség lelkipásztorai

  • Hilibi Nagy László 1569 – 1582
  • Sáfár János 1648 – 1658
  • Jancsó Péter 1658 – 1667
  • Abalai Márton 1667 – 1672
  • Papolczi Miklós 1672 – 1677
  • Csabai László 1677 – 1689
  • Zágoni András 1689 – 1709
  • Koré Tamás – bikfalvi 1709 – 1710
  • Lisznyai Intze István 1710 – 1744
  • Vásárhelyi János – esperes is 1744 – 1761
  • Intze Dávid 1761 – 1798
  • Intze Sámuel – a Dávid fia 1798 – 1826
  • Egerpataki Basa Mihály 1826 – 1828
  • Kisgalambfalvi Vékás József 1829 – 1848
  • Sükösd Sámuel 1848 – 1849
  • Kisbaczoni Benedek Ignac 1849 – 1867
  • Uzoni Pünkösti Ferenc 1867 – 1898
  • Uzoni Pünkösti István 1899 – 1948
  • Nagyobb Péter 1949 – 1959
  • Szabó József 1959 – 1992
  • Zsold Béla 1993 – 2002
  • Ungvari Barna Andras 2003 –



 

 


 

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

 

Az egyházközség már 1332-ben szerepelt Uzum néven, ekkor templommal rendelkező plébániának számított. A reformáció idején a katolikus egyház megszűnt. A katolikusoknak a 18. századtól udvari kápolnájuk volt, ahová a szentivánlaborfalviak is jártak. 1918–22 között a katolikusok templomot építettek, amelyet a szentiváni plébánosok láttak el 1943-ig, amikor önállósodott.

A papilakot 1967 és 1969 között építtette Nagy László plébános. Jelenleg az 1700 lelkes református és 300 ortodox (folyamatos beköltözés) mellett az 500 fős katolikus közösség szintén növekvőben van, nem annyira a természetes szaporulat, hanem inkább a beköltözések miatt (a filiában is). A nagyvárosokra jellemző gyökértelenség és közömbösség divatos a hívek körében.

 


 

 

ORTODOX TEMPLOM

 

 

 

Uzon Ortodox temploma 1832 – ben épült, védőszentje a Szűzanya születésének napja.

 

 

 

 


LISZNYÓ


 

REFORMÁTUS TEMPLOM

 

A református templom építésének idejét pontosan nem lehet tudni, de az 1977. évi földrengést követő általános javítás alkalmával, a templom belső és külső falán talált freskók a XIII, XIV századra teszik. A XIV század folyamán a kis katolikus templom helyére nagyobbat építettek. Sajnos az 1913-as javítás alkalmával nagyon sok műemlék jelleg megsemmisült. Ez alkalommal felszínre került, de visszafalazták a sekrestye ajtót és fölötte a MDCXXII (1622) feliratot. Ez a felírat mutatja, hogy a valamikor katolikus falu 1602 után tért át templomával a református hitre. A befalazott ajtó mellett egy kis vakablak van, a szentségtartó. Ez ma is látható.

A templom építése három szakaszban történt. Az első az épület keleti részének ¾ része, a nyugati fal külső felén lévő freskóig. A második építkezés a templom keleti felének alá boltívezése is, amely valószínű a mennyezet megerősítésére és szilárdan tartására készült. Az első boltív homlokzatán látható ANNO 1801, ami a munkálatok végzésének idejét jelenti. A boltív későbbi épülését az bizonyítja, hogy a lábazata csak a fal mellé van rakva és nincs beleépítve, de főként az, hogy az 1913-as javításkor a boltíves részen írások voltak, amelyek ennek oszlopai alá futnak be, és azon túl folytatódnak, jegyzi meg a javítások szemtanúja, az akkori lelkész Farkas István. A harmadik építkezés a templom nyugati részének a megtoldása a jelenlegi nagyságra 1804-ben. A torony, ami a templomot körülvevő várfalba épült bele később készült. A jellegzetessége, hogy a csúcsán a székely nemzeti címerben is megtalálható nap és hold tündököl.

A várfal építési adataira nincs konkrét bizonyíték, csak a torony lábánál lévő felirat Jakó Pál 1834, amiről feltételezik, hogy az építés éve. Az 1913-as javítások alkalmával a templom bejáratánál a következő feliratot festették fel: “Más fundamentumot senki nemvethet azon kívül, amely vettetett, mely Jézus Krisztus. I. Kor. III-11” Az 1 848-1849-es szabadságharc egyik ágyúja a lisznyói harangból készült. 1693-ban készült a lisznyói református templom kisebbik harangja, amelyiken a következő felirat látszik: Jesus Nazarenus Rex Judeorum Natus in Betlehem.- Verbum domini manet in aeternum. Ecclesia Lisnyaensis curavit fudi –Heinrich Lampen fudit me 1693.

 

 A Lisznyóban szolgáló lelkészek:

  1. 1714 – 1746: Szentkirályi József
  2. 1746 – 1796: Péter Mihály
  3. 1796 – 1819: Soos András
  4. 1819 – 1835: Szabó Péter
  5. 1835 – 1890: Diénes Antal
  6. 1890 – 1908: Antal Lajos
  7. 1908 – 1957: Farkas István
  8. 1958 – 1960: Dénes Dezse
  9. 1961 – 1964: Varga Ferenc
  10. 1964 – 1986: Szentgyörgyi Béla
  11. 1986 – 2019: Derzsi György

 

 


 

RÓMAI KATOLIKUS KÁPOLNA

 

 A V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozó Nagyboldogasszony filia, melynek ellátó plébániája Uzon.

 

 


 


ORTODOX TEMPLOM

 

A kis létszámú ortodox gyülekezetnek két temploma is van. A Várárka tövében álló régebbit görög katolikusok építették és csak az 1940-es évek végén került az ortodox egyház tulajdonába. Védőszenntjei Péter és Pál apostolok. A Mária- templom az 1930-as években épült.

 

 

 


SZENTIVÁNLABORFALVA


 

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

 

Mint az erdélyi püspökség keleti részén fekvő plébániáinak zöme, a sepsi-szentiváni plébánia is a kunok térítésére alapított viszontagságos életű milkovi püspökséghez tartozhatott annak 16. századi pusztulásáig. Ezt követően kerülhetett az erdélyi püspökség fennhatósága alá, annak 1566-os fennállásáig, amikor a protestantizmus terjedésének hatására országgyűlési rendelettel megszüntették.

A reformáció a faluban a hívek unitárius hitre való átállását eredményezte, a katolikusnak maradt hívek a szomszédos uzoni nemes család, a Mikesek udvari kápolnájába jártak le szentmisére. Az erdélyi Habsburg-berendezkedéssel a katolikusok helyzete megváltozott. 1716-ban Mártonffy György személyében újból lett katolikus püspöke Erdélynek, s ezzel együtt a főbb állami hivatalokban is újból megerősödött a katolikus jelenlét. Ez a faluban is éreztette hatását, hiszen 1724-ben a szentiváni katolikus báró Henterek visszavették – erőszakkal – az unitáriusoktól a hajdani katolikus templomot és a hozzá tartozó javadalmakat. Ezt követően kijavíttatták a templom megrongált falait, amit megörökített a sekrestyeajtó felirata is. A templom visszaszerzését követően nem került azonnal helybeli katolikus pap a hívek gondozására, holott a Henter testvérek közül Gáspár ez időben már katolikus pap volt. A hívek gondozását valószínűleg Kézdivásárhelyről vagy Brassóból kijáró szerzetesek végezhettek 1731-ig, amikortól szentiváni plébánosként Fülöp Ilyés ferences szerzetes neve ismeretes. Ettől kezdve már nem szakadt meg a szentiváni plébánosok sora.

A katolikus nemes, országos tisztségeket is birtokló Henter család a katolikus hívek pártfogójaként már a 18. században bebizonyította, hogy nemcsak templomot foglalni, de templomot fenntartani is tud. 1775-ben a romos állapotban levő tornyot építtette újjá saját költségén br. Henter Ferenc és felesége, Almássy Krisztina. Ezt az építkezést örökítette meg 1820-ban a templomtorony homlokzatán elhelyezett tábla a következő felirattal: Ex VOTO AEDIEICARUNT ILL (ustrissimus) D.(ominus) FRANC(iscus) L(iber) B(aromis) ENTER DE S(epsi):SZ(ent). IVÁNY S C l.l.ET AP.(ostoli) Cl.:REGE MA(ies)T(a) TIS CAMERARIUS ET INC(lusis) SEDIS SIC(ulicalis)HAROMSZEK SUPR(emus) IUDEX REGIUS ET CHARISSMA CONT(esa) HORA LISS (ima) ILL(ustrissi) MTA D(omina): B(eata): CHRISTINA ALMÁSI AO SALUTUS 1774 SUB AD MDUM R. DUD. IOANNE CSÁKI PIEBANO EJUSDEM ECLESISZSIVN (Sepsiszentivány).

A templom javítását tovább folytatta a Henter család, akik közül Henter Anna a templom kórusát építtette újjá és látta el kőfallal, mint ahogy azt a karzaton húzódó 1777-es évszám is hirdeti. E két főúri hölgy volt az első, aki a templomban bemutatandó szentmisére alapítványokat tett. Almási Krisztina 1778-ban és 1780-ban 83, illetve 16 Ft értékben, míg Henter Anna 1815-ben 100 Ft értékben. Ezen összegek azonban, ahogy azt a Domus bejegyzéséből megtudjuk, kölcsönadás révén elkallódtak.

1800-ban a hívek összefogása révén újrafödték a templomot és ,,kifehérítet-ték”, de e javítások is áldozatul estek az 1802. októberi földrengésnek, mely számos középkori székelyföldi templom összeomlását okozta, köztük a sepsi-szentivániét is. A hívek így három évig ismét templom nélkül maradtak. Ez idő alatt a katolikusok az uzoni Mikes család udvari kápolnájában vettek részt szentmisén. Henter Anna és a hívek összefogása révén az istenházát sikerült a régi alapokon nyugodva 1805-re alapjaiból újjáépí-teni. Ekkor nyerte el a templom a mai, ún. népi barokkos formáját.

A templom javításának következő állomása 1830-31, amikor zsindellyel újrafedték és piros festékkel lefestették a torony födelét. A templomhajót 1840-ben, majd 1876-ban újból befödték, ez utóbbi alkalommal az uzoni Temesváry János gondnok költségén. Ugyancsak az ő költségén deszkakerítéssel vették körül a templomot, s felállították a mostani főoltárt, amelyhez a Keresztelő Szent János titulusú oltárképet Fogarassy Mihály püspök ajándékozta.

Mivel a hagymasisakos torony födele 1880-ra romos állapotba került, a szent-iványi Apor Gábor, a király személye körüli miniszteri titkár adománya révén a torony új fedélszerkezetet és bádogtetőt kapott.

Az ezt követő évben a hívek és Temes-váry János főgondnok hathatós segítségével sikerült kicserélni a templom kis orgonáját, 210 Ft költséggel megvásárolták a kolozsvári Szent Péter-templom elő-nyomós, 4 változatú kisorgonáját, melyet Kolonics kézdivásárhelyi orgonaépítő mester kijavított s a templomba behelyezett.

1943 december 17 – római katolikus templom bejárata előtt – dr. Szokolay Dénes földm. min. s. titkár és Szentiványi Zsófia esküvőjén

1890-re újra halaszthatatlanná vált a templomnak és magának a nemrég javított toronynak a fedése. Kreigher Péter vállalkozó 1988 Ft-ért elvállalta a munkát, de a munkálatok során kiderült, hogy a torony felsőgerendái is kicserélésre szorulnak. A brassói főesperes Möller Ede vármegyei mérnökkel kiszállva megállapította a kárt, s a Római Katolikus Státus Igazgatótanácsától a 700 Ft-os többletköltség kifizetését kérelmezte, amelyet a Státus a korábbi költségekkel együtt készséggel folyósított. A hívek közül többnyire a nagybirtokos Apor, Szentiványi, az uzoni Temesváry család adományozott jelentős összeget, de így is csak a kiadások egytizedét tudták saját erőből pótolni. A Státus nagylelkű segítsége nélkül a javításokat, melyek révén a torony 62 cm-rel megemelkedett, nem tudták volna elvégezni. 1892 tavaszán 90 Ft költségen kifestették a templomhajót, illetve kijavították a megrongált padokat.

A templomi felszerelést is sikerült gyarapítani a háborús időkben azáltal, hogy a püspöktől új monstranciákat kapott ajándékba a szentivánlaborfalvi és maksai egyház, így a régit, az 1731-ből valót elküldték az egyházi múzeumnak. A hívek adománya révén vásárolt az egyházközség új búcsújáró feszületet, feltámadási szobrot, pénzszedő perselyt. Jánó Borbála hajadon a Szent Antal-szobrot adományozta állvánnyal és a hozzá tartozó persellyel együtt a templomnak, melyet 1916. július 2-án megáldottak és a templomba helyeztek.

Rill Albert plébános 1921. szeptemberi elhelyezése után a szentiváni hívek Kopatz Gergely óradnai plébános személyében új lelkipásztort kaptak. Az ő plébánoskodása alatt 1924-ben került részletes javítás alá 10 000 lejes költséggel a templom, amelyet a kifestés után Szőcs Géza brassói festő freskókkal is díszített. Szent Cecília képe a kórusba, a hajóba Jézus szíve és a szentélybe a Szentháromság került. A 80-as évek földrengései következtében a mennyezet beomlott, így a freskók is részben tönkrementek. Helyreállításuk nem történt meg, s a mennyezetre mindent takaró lambéria került.


 

UNITÁRIUS TEMPLOM

 

A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült, belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.

 

 


 

 

REFORMÁTUS IMAHÁZ

 

A 170 lélek körül mozgó szentivánlaborfalvi református leányegyházközség lelkipásztora Bartos Károly vallástanár, a komollói anyaegyház lelkipásztora,  gondnoka pedig Kelemen Alpár mérnök úr.  Az istentiszteleteket a helyi református imaházban tartják mely épület udvarán található a két haranggal rendelkező harangláb. Emlékhely az imaház udvara, ahol Páll Ferenc emlékére állított kopja áll, ki a helyi malomipar megteremtője, a település egyik jótevője volt.

 

 


BIKFALVA


 

forrás: https://www.facebook.com/Sz%C3%A9kelyf%C3%B6ld-mad%C3%A1rt%C3%A1vlatb%C3%B3l-508012605988763/

 

REFORMÁTUS TEMPLOM

 

bikfalvi református templom a Bodzai-hegyek lábánál, Barcaság és Háromszék határán elterülő falu fölött lévő magaslaton emelkedik. Az erődített műemléktemplom, egyike Székelyföld legszebb templomainak. Románia műemlékeinek jegyzékében a CV-II-a-A-13148 sorszámon szerepel.

Az egyházközséget először az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említették. 1477-ben Bykfalva, 1508-ban Bikfalva néven szerepelt a korabeli dokumentumokban. Egyházi források szerint a bikfalvi református tornyos templomvár 1450-1501 között épült. A román-kori templom hajóját és szentélyét még a 15. századbanlebontották és gótikus stílusban átalakították. A tornyát 1768-ban megmagasították és íves-tornácos sisakkal látták el. A régi gótikus templom helyébe 1863-ban újat építettek, a templom lőréses várfala és védőtornya megmaradt.

Harangját Johannes Neidel szász mester öntötte 1640-ben. Orgonáját a kézdivásárhelyi Kolonits István készítette 1861-ben. A templomot 1889-ben és 1901-ben javították. 1939-ben Debreczeni László tervei alapján a torony új sisakot kapott, akkor készült el a téglafalba foglalt tornácív is. A második világháború idején a torony felső része megsemmisült, amelyet 1945-ben eredeti formájában állítottak vissza.

Az egykori bikfalvi erődített műemléktemplom szentély-hajó-torony térrendszerű épület volt, amelyből ma részben a torony őrzi eredeti formáját. Az 1863-ban újjáépített templom nyugati homlokzata előtt gúlasisakos, középkori eredetű torony áll. A templom nyeregtetővel fedett. Az északi oldalon két félköríves, a déli oldalán négy félköríves ablak kapott helyet, ugyancsak a déli oldalon van a portikuszos bejárat. Hajója síkmennyezetes, az orgonakarzat félköríves árkádon nyugszik. Berendezéséből említésre méltó kehely alakú kő szószéke.

Az 1640-ben öntött harang felirata: „O REX GLORIE JESV CRISTIE VENI CVM PACE IO HANNES NEIDEL BRAS(OVIEN…)” „Bikfalui. Az Istennek Dicziretire CZINÚTATVK EZ HARANGOT 1640.M.V.” A cinterem bejárata a toronytól délnyugati irányba egy faragott faoszlopok által tartott tetőzet alatt nyílik.

 

A templomvár látványos részét a megyében is egyedülálló 20 méter magas tornya képezi. Az ajtóküszöbtől számított 13 méter magasságig a torony falai a 15. században épültek. A terméskőből felrakott oldalfalainak vastagsága 1,50 méter. A földszinti rész késő gótikus belső tere terjedelmes. Fiókos dongaboltozatát kettősen hornyolt terrakotta bordák hálózata díszíti. A kiszélesedő torony alsó részét két méter magasságig nem borítja vakolat. A nyugati oldalon, a délnyugati sarokhoz közel néhány kövön 17. század végi évszámos-monogramos vésett felirat olvasható. A torony és a templom találkozásánál az északi és a déli falon egy-egy későbbi támpillér található. A toronyba a nyugati oldalon egy ajtó nyílik. A toronyaljnak megmaradt a késő gótikus boltozata.

Vaskos falait déli, nyugati és északi irányba emeletenként egy-egy keskeny magas lőrés töri át. A második emelet fölötti 3,5 méter magas szint a 18. században épült. Fölötte 2,5 méternyi rész téglából épült és magába foglalja a 18. századi toronymagasítás tetőszerkezetének tornácos részét, amelynek tartóoszlopait íves ácsszerkezet köti össze. Két tartóoszlopon A.T.1768. felirat olvasható. A legfelső szint 1863-ban épült, ugyanakkor készült a toronysisak is, amelyet 1939-ben a Debreczeni László által tervezett, ma is álló kupolával cseréltek fel. A templomot és a tornyot övező védőfal szabálytalan kör alakú, amelyet az új templom építésekor keleti irányba törtvonalú falrésszel bővítettek ki.

A toronytól délnyugati irányba van a cinterem bejárata, amely a faragott faoszlopok által tartott tetőzet alatt helyezkedik el.

Északra a torony előtt 130 cm vastag kőfal húzódik. Három lőrésének 110×90 cm nyílású fülkéje az udvarról elérhető magasságban található. A 15 méter hosszúságú helyenként 1,20 méter szélességű vaskos falszakasz egy beugrással 90 centiméterre keskenyedik és ebben a vastagságban keríti a templomot. Az északi és a déli oldalon nincs több lőrés. A falakat kívülről pillérek erősítik. A védőfal magassága a torony előtt a legnagyobb. A várudvar bejáratától nyugati irányban a középkori várfal egy része még eredeti formájában áll. További részei az új templom építésekor semmisültek meg.

 


 

ORTODOX TEMPLOM

 

A falu központjában, a főút mellett, van a helybeli, kevés számú román ajkú lakosság számára az 1936-39-ben épült, bizánci kupolás ortodox templom. Titulusa Szent Péter és Pál apostolok. A templom közelében látható az első világháború bikfalvi áldozatainak emlékoszlopa.

 

 


SEPSIMAGYARÓS


 

fotó: Juhász Ábel

REFORMÁTUS TEMPLOM

 

A református templom látványa, a falu központjában egy magaslatról uralja a helységet, délnyugati fekvésű, egységet alkot a közeli parókia és kántori lakás épületeivel. Bár a művészettörténet nem említi, építészeti szempontból mégis érdekes-értékes épület. Építését 1752-be kezdték, a fennmaradt számadáskönyvek tanúsága szerint a munkálatok 1758-ig elhúzódtak. Mai formáját több átépítés és toldás során nyerte el. Az építkezés költségeit a hívek adománya fedezte. Kezdetben torony helyett fa haranglábat állítottak a templom mellé. Korábbi, középkori templomról nincsenek adataink és ez érthető, hiszen a falu első írásos említése 1512-ből származik. Ugyanakkor a korábbi templomoknál gyakori védelmi szerepet betöltő kerített fal is hiányzik.

A XVI. századtól a hívek, a szomszédos Szacsvára jártak istentiszteletre. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az egyházközség már a templomépítést megelőzően a XVIII század elején önállósult, aktív egyházi életről a környező településekről beszolgáló lelkészek gondoskodtak. Erre utal, Márkos Ferencné született Koré Anna adománya, aki 1736-ban ón úrasztali tányért adott a helyi egyházközségnek. A ma is meglévő klenódium körirata: ATTA ISTEN DICSŐSÉGÉRE VALO TANGYERTA M[AGYARO]SI EK[LÉZSIÁNAK 1736. ESZTENDŐBEN MARKOS FERENCZNÉ. 1768-ban pedig Kese Mihály adott az eklézsia részére egy ón boros kancsót. Saját lelkésze 1771-től lett a településnek, ekkor kezdték ugyanis az egyház anyakönyveit vezetni. Nevét sajnos nem ismerjük, de az 1775-ben tett egyházlátogatás alkalmával utasították a lelkészt és az iskolamestert, hogy ne,,vegyüljenek bele semmiféle politikába.” Ugyanekkor elrendelték, hogy a templom megrepedezett falait állítsák helyre. Erre következő évben sor is került, három évvel később pedig zsindellyel való újrafedése is. Sajnos a hívek nem sokáig örvendhettek a megújult istenházának, mivel az 1794-ben faluban pusztító tűzvész a templomot és a közelében álló egyházi épületeket is érintette. A károk nem lehettek annyira súlyosak, kijavításukra már ugyanebben az évben sor került.

Sőt ekkor már harangtornyot is toldtak a templomhoz, melynek meredek toronysisakja alatt a térségben eléggé ritka nyitott tornác található, melyet zsalugáterek borítanak. A kijavított templomot ez évben újból is szentelték. Ezt követő néhány évben készült el a templom ma is álló berendezése: az ólomkeretes üvegablakok, a karzatok kazettás mellvédjei, az úrasztala, a szószék.

A hívek nagylelkűségéről tanúskodnak a templom legszebb értékei˘: a hatszögű ólomkeretbe foglalt hutaüveges ablakok, melyek közül négynek a felső szegélyében adományozójuk nevét is feltüntették.

Sepimagyarósi református templom
A református templom karzatának egyik kazettája.

Az ólomkeretes ablakokon írja az adományozóknak a nevet. KOVATS T[E[REZI[A] R[I]TA felirat jelöli a karzat ablakának a készíttetőjét. A templom keleti felén levőt JANTSO JANOSNE 1797; a nyugati oldalon levőt MAGYAROSI JÓZSEFM[A]GY[A]RO[S]I ÉVA 1797; az északi oldalon levő egyik ablakot KOREH ANDRAS (itt az üvegszemeket elválasztó lécen szerepel az 1797-es évszám); a másikat, melynek felső részén az ólombetétek hiányoznak, a feljegyzések szerint MAGYAROSI ISTVÁN csináltatta. A két karzat mellvédjeinek kazettáit is festett virágminták díszítették, melyek hasonlóságot mutatnak a szomszédos szacsvai templomban találhatókkal. A karzaton szereplő 1797-es évszám datálja a festés elkészültét. A festő nevét sajnos nem ismerjük, csupán feltételezzük, hogy az 1760-as évektől működő,, háromszéki festőiskola” valamelyik tagjának a hozzáértéséről tanúskodnak a kazetták. A padok mellvédjét is virágmintákkal díszítették, de ezek már sokkal egyszerűbbek, s valószínűleg későbbiek. A festett kazettákat és a padok mellvédjeit az 1954-1955-ös javítás alkalmával olajfestékkel borítottak. Ugyancsak barnára festették a karzatok alsó részét borító deszkákat, padokat, eltakarva a kazettákkal azonos virágmintás díszítését. A 2013-ban végzett helyreállítási munkálatoknak köszönhetően azonban feltárultak a templombelső rejtőzködő értékei. A téglából készült szószék virágmintás ornamentikája révén egyedülálló a környéken. Valószínűleg ez is a 18 század utolsó évtizedeinek a munkája, mivel a szószékkorona már 1806-ban készült. Ez utóbbi felirata az adományozó megyebíró nevét is megörökítette: ÖRÖK EMLÉKE ns MOGYÓROSI BENEDEK ÚRNAKAnno 1806. A szószék mellett külön álló padot (Mózes pad) az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 1817-után a papné és a mesterné számára készítették. A szószékkel szembeni pad mellvédjén áll az eklézsia egyik patrónusának, a helybeli nemes Jancsó családnak festett címere. A hatszögre formázott úrasztala az 1794-es tűzvész után fenyőfából készült, rajta virágmintás díszítésben készíttetőjének, Koréh Andrásnak neve szerepel.

A sepsimagyarósi református templom alaprajza és sematikus metszete.

Az 1802. október 22-én bekövetkezett földrengés számos háromszéki templom romlását okozta. Ez alól a magyarosi sem lett kivétel. A település templomában okozott kárt ismét javítani kellett. Mivel az északi és nyugati falak sokáig nedvesedtek 1840-ben ismét nagyobb helyreállítási munkálatokra került sor. Két évtizeddel később zsindely helyet cserépfödést is kapott a templom. A fenti átalakítások során a nyugati oromfal volutái barokk, míg a két portikusz háromszögben záródó oromfalak a korai klasszicista stílus jegyeivel gazdagították a templomot. Két karzata közül a nyugati, vagyis hátsó karzat is a 18. századi javítások alkalmával készült el. Ide kívülről egy toldott portikuszból vezet a feljáró. A hagyomány szerint a karzaton a szegények ültek, napjainkban csak kivételes, ünnepi alkalmakkor használják. Orgona beszerzésére a 18 század elején nem találunk adatokat, de a számadáskönyv beszámol arról, hogy 1791- rendbe hozatják az elromlott orgonát és fujtatót. A ma is álló egy manuálós és négyregiszteres orgonátNagy József brassói orgonaépítő mester készítette 1885-ben. A hangszer a 20 század közepén meghibásodott, orgonaszekrénye sípjai nélkül áll. A templom építésével egy időben elkészült haranglábba 1783-ban került a kisebbik harang, ekkor,,újra rendezik” a haranglábat is. A nagyobb harang vásárlására 1798-ban került sor, mely a második világháború kezdetéig teljesített szolgálatot. Újraöntéséről tanúskodik az alábbi felirat.: ,,AZ 1798-BAN ÖNTÖTT ÉS ÉVI SZOLGÁLAT UTÁN ELREPEDT HARANG ANYAGÁBÓL ÚJRAÖNTÖTTE A SEPSIMAGYAROSI REF. SZENT EGYHÁZKÖZSÉG 1941-BEN.” A kisebbik harang már 1837-ben elrepedt, de a következő évben újraöntötték. Az első világháború alatt sok más társával együtt ez is áldozatul esett a harangrekvirálásoknak. Helyébe 1922-ben vásárolták a ma is szolgálatot teljesítő új harangot a következő felirattal: BESZEREZTE A SEPSI MAGYAROSEV. REF. GYÜLEKEZET KÖZADAKOZÁSBÓL 1922.

A 19. századi javítások sorát az 1885-ös évben végzett munkálat zárta, ezt követően csaknem egy fél évszázaddal később 1954/1955-ben végeztek állagmegőrzési munkálatokat, de kevésbé szerencsés módón. Beke Tibor lelkész feljegyzését idézve:”Amint két atyafit láttam dolgozni a templom körül… elfödvén azokat a részeket melyek piszkosak és hibásak átvillant rajtam a gondolat, hogy ezek az emberek elfödik a múltat.” Ekkor mázolták barna olajfestékkel le a karzatok festett kazettáit, a padok mellvédjeit, és vakolták be a szószék díszítéseit. A település alig száz hívőjének anyagi megterhelést jelentett a templom eredeti állapotának helyreállítása, ezért 2013-ban a Kovászna Megyei Tanácshoz pályázatot nyújtottak be. Az elnyert támogatásnak köszönhetően a templomban újra nagyobb szabású munkálatok zajlottak.

Sánta Ferenc restaurátor által végzett belső feltárás és konzerválás következtében újra eredeti szépségükben fogadja a látogatót, a patinás ornamentikájú épület.

 

 


UZONFÜZES


 

ORTODOX TEMPLOM

 

Lakossága 2002 – ben 189 fő volt. nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település. Ortodox temploma 1990 – ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).