Daily Archives: 2009-08-12

Uzon

    Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.

Névtörténet

  • 1332 – Uzun
  • 1335 – Uzum
  • 1567 – Wzon
  • 1642 – Úzon
  • 1750 – Ozun
  • 1760 – Ozon
  • 1850 – Ozuna
  • 1854 – Uzon

Lakosság

  • 1567 – 68 kapu
  • 1786 – 114 ház, 603 lakos
  • 1850 – 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
  • 1873 – 357 ház, 1611 lakos
  • 1881 – 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
  • 1910 – 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
  • 1920 – 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
  • 1930 – 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
  • 1944 – 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
  • 1966 – 2451 lakos
  • 1992 – 2714 lakos
  • 2002 – 2583 lakos

    A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le.
A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.

    A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.

    A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú – XV. századi – várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy “14 április – elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk”. 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb “a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez”. A harangtornyot, mert földrengés sújtotta – 1842-44 között – hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette – tíz év múlva – már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.

    A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros – Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

 

    Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.

 

    A központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.

 

    Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy “Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában”. Ebben az épületben működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.

 

 

 

    A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket – többnyire kúriákat és udvarházakat – kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. 

 

 

    Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában – a szakirodalomban is gyakran emlegetett – Béldi-Mikes-kastély (ma az állami gazdaság székháza). Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései – XVIII. századi – emlékévé avatják.

 

 

    Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.

 

    Műemlék a Pünkösti-udvarház is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. 1810 körül). Jelenleg ebben van a községi könyvtár. Ebből az időből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).

 

    A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).

    Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.

    A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van. 

    A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat működése megszünt.

Polgármesteri köszöntő

Tisztelettel és szeretettel várjuk Uzon községben!


Ezzel a honlappal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Ön megismerje földrajzi környezetünket, kultúránkat, népi hagyományainkat és szokásainkat, színes programjainkat és szolgáltatásainkat, valamint a gazdasági befektetési lehetőségeket.

Kovászna megye legnagyobb községe, mely hét faluból tevődik össze (Uzon, Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva, Uzonfűzes, Lisznyópatak, Sepsimagyarós), a Keleti-Kárpátok déli csoportjához tartozó Brassói-medencében, Alsóháromszék délkeleti peremén, Sepsiszentgyörgytől 9 km, Brassótól 27 km és Kovásznától 30 km -re helyezkedik el.

Községünk falvainak zöme régi település, ugyanis Uzon, Szentiván, Lisznyó és Bikfalva nevét már az 1332 -es pápai tizedlajstromban megtaláljuk.

Településeink sokszínűségének egyedi és különleges harmóniái, egyházi és kulturális értékei, néprajza (népművészet és a folklór) egymást kiegészítve a tarka és izgalmas természetvédelmi tájaival, festői környezeteivel minden látogatónak, vendégnek változatos és tartalmas időtöltési lehetőségeket nyújtanak.

Érdemes felkeresni községünk falvait, megismerni és tapasztalni az itt élők konyhaművészetét és vendégszeretetét, majd gyalogosan vagy akár kerékpárral bebarangolni a környező természetvédelmi tájakat, hol zavartalanul megfigyelheti és tanulmányozhatja a természet szépségeit a maga gazdag növény és állatvilágával, érezheti és élvezheti a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat, az erdők csendjét, a patakok csobogását.

Az erre járó pénzügyi vagy szakmai befektető, községünk kiváló stratégiai helyzetén túlmenően, Önkormányzatunk teljes körű infrastrukturális támogatását, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű humán erőforrást használhat fel az itt elindított vállalkozása felfuttatásához.

Ehhez kívánok Önnek erőt és egészséget. Induljon velünk útra először képzeletben !

Reméljük, a leírtakkal kedvet teremtettünk Önnek Uzon község felkeresésére, és hamarosan vendégként s majd barátként, vagy akár befektetőként is üdvözölhetjük.


Találkozzunk Uzon községben!

 

Üdvözlettel: dr. Ráduly István

Uzon község polgármestere