Monthly Archives: augusztus 2009

Oktatás

 

Az uzoni „Tatrangi Sándor ” I – VIII osztályos Általános iskolaközpont

 


Cím: Uzon, Gábor Áron út 79. Kovászna megye, Románia

Telefon: +40 267 331 022

E-mail: contact@tatrangi.ro

Honlap: https://tatrangi.ro/


Igazgató: Szabó Margit

Aligazgató: Borcsa Réka


 

 

Nr

A központhoz tartozó tanügyi intézmények

Cím

Helység

1.

Uzoni óvoda

Gábor Áron út.            63 sz.

Uzon

2.

Lisznyói I-IV oszt. Iskola

Lisznyói óvoda

Farkas István út,             62 sz.

Lisznyó

3.

„Berde Mózsa” Általános Iskola és ovoda

Berde Mózsa út,            247 sz.

Szentiván – laborfalva

4.

Bikfalvi I-IV oszt. Iskola

Bikfalvi óvoda

Páljános József út,          33 sz.

Bikfalva

Önkormányzat

Tisztség

Név

Vagyon- és érdeknyilatkozatok

POLGÁRMESTER

dr. RÁDULY ISTVÁN

2012, 2013, 2014, 2015, 2016/1, 2016/2, 2017, 2018

HELYI TANÁCS

Név

Párt

Vagyon- és érdeknyilatkozatok

BÖLÖNI SÁNDOR

RMDSZ

2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018

TOMOS-ILKÓ JÓZSEF

RMDSZ

2012, 2013, 2014, , 2016/1, 2016/2, 2017, 2018

NÉMETH IOAN

RMDSZ

, 2013, 2014, 2015, 2016/1, 2016/2, 2017

SZABÓ ANNA-MÁRIA

RMDSZ

2012, 2013, 2014, 2015, 2016/1, 2016/2, 2017

MOLNÁR ANDRÁS

RMDSZ

, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017

PANTELIMON ALEXANDRU

PNL

2016, 2017

BARTA JÁNOS

RMDSZ

2016, 2017

BORDÁS CSABA LAJOS

RMDSZ

2016, 2017

BORDÁS ZSOLT

RMDSZ

2016, 2017, 2018

HORVÁTH ZITA

PNL

2016, 2017

LOKODI ANA

RMDSZ

2016, 2017, 2018

VRANCEAN ALEXANDRU

PSD

2016, 2017, 2018,

ZÁTYI TIBOR

RMDSZ

2016, 2017, 2018

ARHÍVUM

Név

Párt

Vagyon- és érdeknyilatkozatok

MOLNÁR ÉVA

RMDSZ

, , , 2015, 2016

HAVESCH SAROLTA

RMDSZ

2012, 2013, 2014, 2015, 2016

GYŐRBIRÓ ALESANDRU

RMDSZ

2012, 2013, 2014, 2015, 2016

SZŐLŐSI IOSIF

RMDSZ

, , 2013, 2014,

MAGYARÓSI ISTVÁN

RMDSZ

, 2013, 2014, 2015, 2016

KOZMA BÉLA

EMNP

2012, 2013, 2014, 2015, 2016

DOBRI HUNOR ATTILA

EMNP

, , 2013, 2014, 2015

KÖMIVES ISTVÁN

EMNP

, 2013, 2014, 2015, 2016

Uzonfüzes

 

 

Lakossága 2002 – ben 189 fő volt. nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település. Ortodox temploma 1990 – ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).

 

 

   

Sepsimagyarós

 

Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben

Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.

A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban (1. kép). �A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a kuruc vezérek pihentek� – tartja a száj-hagyomány. A 2002 – es népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.

A falu református temploma (2. kép) 1752 – ben épült, amelynek még ma is eredeti szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak. Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.

A templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 – 1996) újságíró, az egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu művelődési otthona (3. kép).

Jelesek: Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író, Teleki Sándor (1894 – 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János (1899 – 1969) és Fodor Sándor (1902 – 1954) közéleti személyiségek, Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa lapszerkesztő (Torontó).

Befektetési lehetőségek: mezőgazdaság (főkép állattenyésztés), kézművességek, népművészet, idegenforgalom, faluturizmus.

SEPSIMAGYARÓS FACEBOOK PROFILJA:

https://www.facebook.com/Sepsimagyaros?fref=ts

Lisznyópatak

 

A Lisznyói – patak felső folyása mentén alakult ki. Lakossága: 87 (2002). Határában, az egykori Temesváry kertben, édes – kénes ásványvízforrás tör a felszínre. Régebben reumatikus bántalmakban szenvedők keresték fel és melegített vizét fürdőkúrára használták.

 

   A kislélekszámú településnek művelődési otthona és I-IV osztályos iskolája is van. Ennek udvara több nyári rendezvénynek ad helyet. 

   Lisznyó közelében, a Borzos vagy Küszürüs tető (919 m) északi oldalán található a Várbércen Törökvár. Feltételezhető, hogy ezt a várat alagút kötötte össze a bikfalvi Csigavárral. Barabás vára a Borzos tetején állt. A népi hagyomány mindkettőhöz mondákat, hiedelmeket fűz. 

   Lisznyópatakról kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodzafordulói-hegység gerincére, s annak legmagasabb pontjára, az 1029 m magas Szeredő ponkra, hol kora tavasszal tömegesen nyílik a hóvirág (1. kép). 

Lisznyó

 

   Lisznyó neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.

   A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).

   Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 – ban (1. kép).  

   Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 – ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház. 

   Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 – 1695) – tanár, krónikaíró. Innen származott L. Damó Kálmán (1823 – 1863) – költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 – 1977) orvos és szakíró.

   Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság – jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus. 

 

      

Bikfalva

 

 


BIKFALVA


 

Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 – es pápai tizedlajstromban megtaláljuk. A 2002 – es népszámláláskor a lakóság száma 379 lélek volt.

   A DJ-103 B főút mellett áll iskolája, amelyet a magyar állam épített, és egyike a millennium esztendejében (1896) épült négyszáz népiskolának. Homlokzatán ott áll a régi emléktábla: “Magyarország ezeréves fennállásának emlékére”.

   Az egykoron védelmi célokat szolgáló református műemlék templomvárból középkori eredetű tornyát és XVI – XVII. századi szabálytalan, ovális lőréses várfalmaradványát láthatjuk (2. kép). A mai harangtorony önmagában is védhető öregtorony, donjon volt. Keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Eredeti ún. barcasági típusú, lanternás sisakját 1937 – ben Debreczeni László tervei alapján gúlasisakra változtatták. Kisméretű gótikus temploma helyett 1863 – ban újat építettek. Még mindig szól a szakirodalomban is ismert, műkincs jellegű harangja, Johannes Neidel neves brassói harangöntő mester munkája 1640 – ből. Értékét emeli, hogy ezen a harangon már nemcsak latin, hanem magyar nyelvű körirat is van. A templom előtti ősi temetőt 2002 – ben rendezték, régi sírköveit kiszabadították a bozótból. 

   A külsejükben is mutatós kúriák közül figyelmet érdemel a Nagy úton az 1793 – ban épült Simon – ház oszlopos, árkádos kőtornácával. Ugyancsak ebben az utcában áll a Jantsó – ház, valamint Zsigmond Ödön háza a Templom utcában. Utóbbinak aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát barokk kosáríves árkádok díszítik. Más udvarházak és kúriák: Páll Gergely – udvarház (1830) a Nagy úton, kiugró oromfalas boltíves tornáccal és barokkos elemekkel tagolt, vaskos kő kapulábakkal, a Molnár – udvarház a Gáton 1822 -ből. “Népies, törpeoszlopos, boltíves kőtornáca van”, s mint ilyen, egyedi bikfalvi változat. A műemlék udvarházak sorát még sorolhatnánk: Bőjthe – Cseke féle kúria (1860), Harkó Lajos féle, Vén – Ábrahám – udvarház, Zátyi – ház, Páll Gergely féle ház stb.

   Akit közelebbről érdekel ez a régi történelmi település, ellátogathat a falu feletti erdőben lévő Csigavárához vagy a Décse-köve nevű legendás sziklaformációhoz.

   Az idegenforgalmi adottságoknak köszönhetően Bikfalván a faluturizmus egyre inkább teret hódít, gombra módra jelennek meg a “panziók”, vendégházak melyeknek egy részét régi udvarházakból alakítottak át (Öregdiófa), vagy pedig újakat építettek (Mókus, Téglás). A volt községháza épületében a Bikmakk Kulturális Egyesület állandó jellegű néprajzi gyűjteményét láthatja a turista. 

   Befektetési lehetőségek: kézművességek, népművészet és idegenforgalom, faluturizmus, gyalogtúrák vezetése. 

 

         

RENDEZVÉNYEINK:

BIKFALVI FALUNAPOK

minden év május hónap harmadik hétvégén

      

 

Szentivánlaborfalva

 

   Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település– Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

   Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

   Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.  

   Udvarházak és kúriák: Szentiványi – kúria, Apor Henter – udvarház, Bucs – Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.

   Még ma is működik a település hagyományos malomipara.

   Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 – 1680) – kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 – 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 – 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások.

   Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.