mobil: 0728401871

Demeter Miklós vagyok. 1974, március 27-én születtem Sepsiszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem, 1992-ben érettségiztem a Mikes Kelemen Líceumban. 2003-ban néprajz szakos diplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetemen, 2008-ban magyar szakon fejeztem be tanulmányaimat az említett egyetemen.

Gyermekkorom óta életem része a kézművesség. Nagymamám szövőműhelyében töltöttem vakációim nagy részét. Középiskolás koromban kezdtem zenéléssel és hangszerkészítéssel foglalkozni. Egyetemi tanulmányaim ideje alatt kezdtem komolyabban foglalkozni a hangszerkészítéssel és a népzenével, illetve a régi zenével. Több éven keresztül muzsikáltam a pécsi Márkuszínház bábszínház előadásain, valamint a pécsi Hirës Pannónia régi zenei együttesben. Ez alatt az idő alatt népi- és régi zenei hangszereket, népi gyermekjátékokat és egyéb hagyományos használati tárgyakat készítettem. Megrendelések mellett kézműves vásárokon is részt vettem.

Egyetemi tanulmányaim idején ismerkedtem meg jövendőbeli feleségemmel, Petrova Anasztáziával, aki Udmurt nemzetiségű, és Udmurt- Magyar szakos lévén, cserediákként tanult a Pécsi Tudományegyetemen. Megismerkedésünk óta érdeklődésem az Udmurt népi kultúra felé fordult. 1999-2001 között több ízben indultunk néprajzi gyűjtőútra a Tatársztánban és a Mari Köztársaságban élő udmurtokhoz, ahol még fellelhető volt a hagyományos udmurt hegedűjáték. Ekkor határoztam el, hogy életcélom lesz a hagyományos udmurt hegedűjáték átmentése. Nekifogtam a hegedűkészítésnek, és igyekeztem elsajátítani az udmurt népi hegedűjátékot. Udmurt népzenei együtteseknek készítettem hegedűket és muzsikáltam az Ekton Korka nevű néptáncstúdióban. Néprajz és magyar szakos diplomadolgozataim témája is természetesen az udmurt néphagyomány.

2007-ig éltünk Magyarországon, 2001-ben megszületett Gyöngyi nevű kislányunk, 2004-ben második kislányunk: Kata.

2007-2011 között az Udmurt Állami Egyetemen dolgoztam magyar lektorként a Balassi Intézet munkatársaként. Ez alatt az idő alatt is több alkalommal jártam gyűjtőúton udmurt falvakban Udmurtiában, Tatársztánban és Baskíriában.

2011-ben hazatértünk Erdélybe, Bikfalván telepedtünk le. Jelenleg kézművességből és saját kertünk műveléséből élünk. Tagja vagyok a Romániai Magyar Népművészeti Egyesületnek, valamint a Székelyföldi Kézműves Egyesületnek. A feleségem nemezel, magam népi- és régi zenei hangszereket, és régi korok gyermekjátékait készítem. Rendszeresen részt veszünk kézműves vásárokon, kézműves foglalkozásokat is tartunk. Tiszteljük a természet ajándékait: a fát, a gyapjút, a diót-mogyorót, az agyagot. Célunk olyan egyedi játékokat, hangszereket és használati tárgyakat készíteni, amelyeken érződik a kéz melege, a szeretet szava.

mobil: 0756849904

Szentivánlaborfalva 73

Innovatív módon alkotja meg a használati tárgyakat csontból és szaruból, mindig keresve az új megoldásokat.

Az általános iskolát Szentivánlaborfalván végezte, majd a sepsiszentgyörgyi bútorgyárban kezdett dolgozni. Három évig inas iskolába járt és Kálnokra is az inasiskola oktatójához magánképzésre. Mivel a csontfaragás inkább keresett volt mind a fafaragás, ezért 1990 után magán iparengedélyjel műfajt váltott. Hét évig a mai Kós Károly iskolában tanította a fafaragást. Annak ellenére, hogy akadnak nehézségek, egy fiatalos és optimista lendülettel végzi a munkáját.

Gyerekkori álma szerint detektív szeretett volna lenni. Azonban amikor 1989-ben a katonaságnál kiderült ez a vágya, osztályellenségnek vélték és durva megtorlásokkal megtörték testileg és lelkileg majd betegnyugdíjazták.

Manapság háztáji gazdálkodással foglalkozik, és természetesen szabad idejében alkot. Különböző témájú festményeket fest és saját zenét is szerez. Dobol és elektromos orgonán is játszik. Számos kiállítása volt már Bikfalván. A bikfalvi napokra rendszerint kiállításokat szervez alkotásaiból.

Első szakmája a fémiparban van. Az egykori Uzoni Szeszgyárban dolgozott és onnan nyugdíjazták. A közéletből is kiveszi a részét. A református egyház főgondnoka, megyebírója és mind e mellett amatőr festő is. Habár nem vallja magát festőnek, többször is volt kiállítása a községben, és ismerősöknek is ajándékozott festményeket. A festményeinek számát 50-60-ra becsüli. Véleménye szerint csak pihenten és ihlettel lehet alkotni aminek belülről kell jönnie.

www.peteralpar.ro

Több mint tíz éve foglalkoztat a háromdimenziós tér, mint a művészet megnyilvánulási helyszíne. Először zárt tereket installáltam be, és az átformált térben hajtottam végre performanceokat. Ahogy ez a folyamat egy sajátos szellemi úttá nemesedett számomra, úgy tágult a tér, és átlépve a kiállító terek hűvös eleganciáját kiléptem a természetbe. A művész mikrokozmosza találkozik és megnyilvánul a végtelen makrokozmoszban.

email: melaszurej@gmail.com

mobil: (004) 0734155470

Ki is Sánta Ferenc?

Festő. Jó festő. Sepsiszentgyörgyi. De hol végzett? Nem végzett főiskolát. Tehát amatőr? Nem, nem amatőr. Honnan tud így festeni? Belső kényszerből, nemes indíttatásból, már-már földöntúli megszállottsággal. Mert a hit nála festményekben ölt testet. Hite pedig mély, szilárd és tántoríthatatlan, akárcsak biztos, lendületes ecsetkezelése, kifinomult színérzéke, a részletek tudatos mellőzésével kialakított lényeglátása. A festés technikáját meg lehet és meg is kell tanulni. De nem lehet megtanulni azt, ami nélkül ez a technika hideg, üres és tartalmatlan eszköz marad csupán, bármennyire bravúrosan alkalmazzák is. Mert a művészi érzékenység, a formák, színek iránti különleges vonzódás született adottság. Ebből pedig Sánta Ferencnek a szokásosnál több jutott. Innen a tematikának a szokványostól élesen elkülönülő, sajátos megközelítése, a vallásos tárgyú festmények egyedi hangvétele.

Németh Júlia (műkritikus)

Kiállítások

Csoportos kiállítások:

– Edinburgh (Skócia) – 1991 dec.

– Kovászna – 1992 (Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum)

– Sepsiszentgyörgy – 1992. 07.16. – „Tetemrehívás” (Gyárfás Jenő Képtár)

– Ann Art Performance Days3 – 1992. júl.(Szent Anna tó)

– Sepsiszentgyörgy – 1994. júl. – Medium 3

– Budapest – 1994 – „Sepsiszentgyörgyi Műhely” címmel (Vármegye Galéria)

– Kovászna – 1997.04.11. -„A Fa”(megnyitja Starmüller Géza)

– Székesfehérvár – 1998

– Kézdivásárhely – 1998.10.10. (Vigadó Művelődési Ház)

– Kovászna – 2000 – „Az idő arcai, Kövek”

Egyéni kiállítások:

– Sepsiszentgyörgy – 1993.06.01. – Akvarell (S. F. és Czintos László; Sugás áruház Belvedere Galériában, megnyitja Veress Gerzson);

– Sepsiszentgyörgy – 1997.09.18. (Kultúrpalotában); 2001

– Budaörs – 1994, jótékonysági kiállítás (Jókai Mór Művelődési Központ, megnyitja Dr. Surján László és Dr. Losonczi Miklós), (Oktogon Bank Galéria)

– Budapest – 1995 (Virányosi Közösségi Ház – Galéria)

– Baden (Ausztria) – 1995 (családi tárlat)

– Illyefalva– 1996 (Kida Központ)

– Kolozsvár – 1997.09.13 – 1997.09.26. („Kegyelem”– Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székhelye; megnyitja Murádin Jenő, Starmüller Géza, méltatja Németh Júlia műkritikus)

– Kolozsvár – 1998.09.25. – 1998.10.09. (Akvarell – Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székhelye)

– Kolozsvár – 1998.09.26. – 1998.10.17. („Isten kezében” – olajfestmények és installációk – a Külső Ref. Egyházmegye Esperesi Hivatalának Gy. Szabó Béla Galériájában)

– Illyefalva – 2001.06.06. – (Rusztika Ház)

– Kovászna – 2001.09.30. – 2001.10. 6. – „Ébresztő” – (Háromszék, Gazda József)

– 105-ös Galéria (Sepsiszentgyörgy) – állandó kiállítás

– Tiszadob – 2002 (Andrássy Kastély)