Uzonfüzes

 

 

Lakossága 2002 – ben 189 fő volt. nemzetiségű személyek lakta település a Feketeügy partján. A XVII. században az uzoni Mikes grófok román zselléreket telepítettek a vidékre, először kaszálás idejére, majd véglegesen mezei munkálatokra. Így alakult ki a település. Ortodox temploma 1990 – ben épült, védőszentje Nagy Szent Vazul (Sfântu Vasile cel Mare).

 

 

   

Sepsimagyarós

 

Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben

Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.

A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban (1. kép). �A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a kuruc vezérek pihentek� – tartja a száj-hagyomány. A 2002 – es népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.

A falu református temploma (2. kép) 1752 – ben épült, amelynek még ma is eredeti szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak. Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.

A templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 – 1996) újságíró, az egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu művelődési otthona (3. kép).

Jelesek: Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író, Teleki Sándor (1894 – 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János (1899 – 1969) és Fodor Sándor (1902 – 1954) közéleti személyiségek, Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa lapszerkesztő (Torontó).

Befektetési lehetőségek: mezőgazdaság (főkép állattenyésztés), kézművességek, népművészet, idegenforgalom, faluturizmus.

SEPSIMAGYARÓS FACEBOOK PROFILJA:

https://www.facebook.com/Sepsimagyaros?fref=ts

Lisznyópatak

 

A Lisznyói – patak felső folyása mentén alakult ki. Lakossága: 87 (2002). Határában, az egykori Temesváry kertben, édes – kénes ásványvízforrás tör a felszínre. Régebben reumatikus bántalmakban szenvedők keresték fel és melegített vizét fürdőkúrára használták.

 

   A kislélekszámú településnek művelődési otthona és I-IV osztályos iskolája is van. Ennek udvara több nyári rendezvénynek ad helyet. 

   Lisznyó közelében, a Borzos vagy Küszürüs tető (919 m) északi oldalán található a Várbércen Törökvár. Feltételezhető, hogy ezt a várat alagút kötötte össze a bikfalvi Csigavárral. Barabás vára a Borzos tetején állt. A népi hagyomány mindkettőhöz mondákat, hiedelmeket fűz. 

   Lisznyópatakról kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodzafordulói-hegység gerincére, s annak legmagasabb pontjára, az 1029 m magas Szeredő ponkra, hol kora tavasszal tömegesen nyílik a hóvirág (1. kép). 

Lisznyó

 

   Lisznyó neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.

   A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).

   Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 – ban (1. kép).  

   Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 – ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház. 

   Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 – 1695) – tanár, krónikaíró. Innen származott L. Damó Kálmán (1823 – 1863) – költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 – 1977) orvos és szakíró.

   Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság – jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus. 

 

      

Bikfalva

 

 


BIKFALVA


 

Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 – es pápai tizedlajstromban megtaláljuk. A 2002 – es népszámláláskor a lakóság száma 379 lélek volt.

   A DJ-103 B főút mellett áll iskolája, amelyet a magyar állam épített, és egyike a millennium esztendejében (1896) épült négyszáz népiskolának. Homlokzatán ott áll a régi emléktábla: “Magyarország ezeréves fennállásának emlékére”.

   Az egykoron védelmi célokat szolgáló református műemlék templomvárból középkori eredetű tornyát és XVI – XVII. századi szabálytalan, ovális lőréses várfalmaradványát láthatjuk (2. kép). A mai harangtorony önmagában is védhető öregtorony, donjon volt. Keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Eredeti ún. barcasági típusú, lanternás sisakját 1937 – ben Debreczeni László tervei alapján gúlasisakra változtatták. Kisméretű gótikus temploma helyett 1863 – ban újat építettek. Még mindig szól a szakirodalomban is ismert, műkincs jellegű harangja, Johannes Neidel neves brassói harangöntő mester munkája 1640 – ből. Értékét emeli, hogy ezen a harangon már nemcsak latin, hanem magyar nyelvű körirat is van. A templom előtti ősi temetőt 2002 – ben rendezték, régi sírköveit kiszabadították a bozótból. 

   A külsejükben is mutatós kúriák közül figyelmet érdemel a Nagy úton az 1793 – ban épült Simon – ház oszlopos, árkádos kőtornácával. Ugyancsak ebben az utcában áll a Jantsó – ház, valamint Zsigmond Ödön háza a Templom utcában. Utóbbinak aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát barokk kosáríves árkádok díszítik. Más udvarházak és kúriák: Páll Gergely – udvarház (1830) a Nagy úton, kiugró oromfalas boltíves tornáccal és barokkos elemekkel tagolt, vaskos kő kapulábakkal, a Molnár – udvarház a Gáton 1822 -ből. “Népies, törpeoszlopos, boltíves kőtornáca van”, s mint ilyen, egyedi bikfalvi változat. A műemlék udvarházak sorát még sorolhatnánk: Bőjthe – Cseke féle kúria (1860), Harkó Lajos féle, Vén – Ábrahám – udvarház, Zátyi – ház, Páll Gergely féle ház stb.

   Akit közelebbről érdekel ez a régi történelmi település, ellátogathat a falu feletti erdőben lévő Csigavárához vagy a Décse-köve nevű legendás sziklaformációhoz.

   Az idegenforgalmi adottságoknak köszönhetően Bikfalván a faluturizmus egyre inkább teret hódít, gombra módra jelennek meg a “panziók”, vendégházak melyeknek egy részét régi udvarházakból alakítottak át (Öregdiófa), vagy pedig újakat építettek (Mókus, Téglás). A volt községháza épületében a Bikmakk Kulturális Egyesület állandó jellegű néprajzi gyűjteményét láthatja a turista. 

   Befektetési lehetőségek: kézművességek, népművészet és idegenforgalom, faluturizmus, gyalogtúrák vezetése. 

 

         

RENDEZVÉNYEINK:

BIKFALVI FALUNAPOK

minden év május hónap harmadik hétvégén

      

 

Szentivánlaborfalva

 

   Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település– Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

   Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

   Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.  

   Udvarházak és kúriák: Szentiványi – kúria, Apor Henter – udvarház, Bucs – Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.

   Még ma is működik a település hagyományos malomipara.

   Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 – 1680) – kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 – 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 – 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások.

   Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.

 

UZON

fotó: Kocsis B. János

UZON 


  Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.
Uzon piacza ódon templomkastelyaval *forrás: Orbán Balázs – Székelyföld leírása
“Református templom, tatrangi népiskola”
 
  • 1332 – Uzun                                                                            
  • 1335 – Uzum
  • 1567 – Wzon
  • 1642 – Úzon
  • 1750 – Ozun
  • 1760 – Ozon
  • 1850 – Ozuna
  • 1854 – Uzon

Lakosság

  • 1567 – 68 kapu
  • 1786 – 114 ház, 603 lakos
  • 1850 – 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű
  • 1873 – 357 ház, 1611 lakos
  • 1881 – 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű
  • 1910 – 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű
  • 1920 – 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű
  • 1930 – 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű
  • 1944 – 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű
  • 1966 – 2451 lakos
  • 1992 – 2714 lakos
  • 2002 – 2583 lakos

    A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le. A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.

    A 2700 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.

Református templom

    A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú – XV. századi – várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihály brassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy “14 április – elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk”. 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb “a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez”. A harangtornyot, mert földrengés sújtotta – 1842-44 között – hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát is le kellett bontani. Helyette – tíz év múlva – már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető.

Millecentenáriumi emlékmű

A mai épületegyüttes értékét ugyancsak emelik az időközben itt elhelyezett emléktáblák, emlékművek. Az oldalbejárat fölötti emléktáblán egy Vörösmarty-idézet olvasható. A szabadságharc uzoni mártírjainak, a másikat pedig Sükösd Sámuel (1816-1849) helybeli református lelkipásztor (a tömösi csatatér tábori lelkésze volt) és szabadságharcos emlékének állította a hálás utókor. Sükösd Sámuelt, Hétfalu (a mai Szecseleváros – Sacele) határában ölte meg az ellenség. A táblát Uzon lakossága állíttatta 1991-ben. A templomkertben áll a millecentenáriumi emlékmű, amelynek Erdély címerét ábrázoló bronzplakettjét Petrovits István tervezte.

       

Uzon főterén áll a római katolikus templom is. 1909-11 között épült. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Belsejében láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját (1945). Uzon 1943-tól önálló plébánia. A műemlékek lajstromán van az 1830-ban épült Úr Jézus születése ortodox templom.

   
“Tatrangi Sándor” Általános Iskola
A központban van a Tatrangi Sándor általános iskola. Kis, székely kapun léphetünk az udvarára, ahol emléktábla őrzi az alapító emlékét, s emlékkopja adja a látogató tudtára, hogy ebben a községben, már 1648-ban népoktató intézmény működött. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. A temetőkert előtt monumentális székely kapu áll.  
A Polgármesti Hivatal épülete

Az iskola mellett van a helyi tanács és a polgármesteri hivatal épülete (ép. 1896). Falán levő emléktábla adja a szemlélodő tudtára, hogy “Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában”. Ebben az épületben 

működik a Jókai Mór Kultúrotthon és Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Lajos könyvtár. A névadó Erdélyi Lajos (1871-1932) a falu szülötte, jeles nyelvész és egyetemi tanár volt. Jókai két kortesútján látogatott el Uzonba 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesvári családot és Ujvárossy Józsefet (1838-1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője, közéleti személyiség.

A két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje
 

A tanácsház előtti parkban emelkedik a két világháború uzoni mártírjainak obeliszkje, valamint a helybeli fúvószenekar díszes zenepavilonja, ahol koncerteket, ünnepi és más zenekari találkozókat szoktak tartani. Uzon belterülete több mint egy tucat építészettörténeti értéket – többnyire kúriákat és udvarházakat – kínál megtekintésre, melyekhez történelmi emlékek sora, személyiségek élete és munkássága kapcsolódik. 

Temesvári kúria

   

Ilyen a központban levő Gábor Áron utcában – a szakirodalomban is gyakran emlegetett – Béldi-Mikes-kastély. Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései – XVIII. századi – emlékévé avatják.

Ujvárossy-Ágoston kúria

Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.

   
Pünkösti kúria
Műemlék a Pünkösti kúria is. Magas kettős teteje a manzárdtető népi változatát képviseli (ép. a XVII. században). 2013-ig a községi könyvtárnak adott helyett, majd 2019-ben renoválás allatt áll.    

Az 1800-as évekből való a címeres oromfalas Gidófalvi-udvarház, majd a Serban-ház (N. Balcescu utca), klasszicista homlokzatával az említett század végérol. Az egykori Temesvári-udvarház már a XIX. század végi eklektika egyetlen képviselője. A népi udvarházak iskolapéldája a Dankó-ház (ép. 1835) és a hozzá hasonló Györbíró-ház (ép. 1838). A népi lakóházak felé való átmenetet képviseli az 1826-ban épült és közben alakított Tarcsi-ház (Gábor Áron utca).

Páljános Adolf-féle ház

A hagyományos népi építészetet több faépület, kontyolt zsindelyborítású ház képviseli. Ilyen például a Bába Mózesné háza a XIX. század első harmadából. A sort a Páljános Adolf-féle ház (volt huszárkaszárnya) épülete zárja. Boltívsoros tornáca a barokkot is túlélő késő reneszánsz hangulatát őrzi a XIX. század elejétol (Gábor Áron utca).

    Uzonban több jeles embernek ringatták bölcsojét. Ilyen volt Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író; Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró; Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző; D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító; Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító; Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztoje. A jeles Pünkösti családból származott: Pünkösti Gergely (1820-1912), későbbi 1848-49 béli őrnagy, aki 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben, katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszüntét. Nevét emlékkopja őrzi a főtéren (Lengyel László munkája, 1999); bátyja Pünkösti Pál (1804-1868) hasonlóképpen őrnagy volt a 8. huszárezredben; a református pap Pünkösti Ferenc (1835-1898), akinek az a megtisztelő szerep jutott, hogy személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912-1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt. Itt élt és alkotott a kiváló székely ezermester id. Széplaki Károly, s itt ringatták bölcsőjét az író Beke Györgynek, Uzon díszpolgárának.

    A Feketeügy óaluviális térszínének lerakódásaiból elszenesedett és megkövült jégkorszaki fatörzsek, ún. özönfák (uszadékfák), valamint késő pliocén kori csigák és kagylók láttak napvilágot. A kövületlelőhelyek ma is léteznek. Gazdag Uzon környékének madárvilága is. A közeli ártéri tavak környékén valóságos vízi madárszálló van. 

Szesz és Keményítőgyár épülete

A helyi szeszgyártás hagyományait folytatta az itt működő Szesz és Keményítőgyár. 1992-ben a gyárat Aranycsillag-érdemrenddel tüntették ki a madridi nemzetközi kiállításon, de sajnos ennek ellenére a vállalat működése megszünt.

“Erdélyi Lajos” Uzon Községi Könyvtár

Polgármesteri köszöntő

Tisztelettel és szeretettel várjuk Uzon községben!

Ezzel a honlappal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Ön megismerje földrajzi környezetünket, kultúránkat, népi hagyományainkat és szokásainkat, színes programjainkat és szolgáltatásainkat, valamint a gazdasági befektetési lehetőségeket.

Kovászna megye legnagyobb községe, mely hét faluból tevődik össze (Uzon, Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva, Uzonfűzes, Lisznyópatak, Sepsimagyarós), a Keleti-Kárpátok déli csoportjához tartozó Brassói-medencében, Alsóháromszék délkeleti peremén, Sepsiszentgyörgytől 9 km, Brassótól 27 km és Kovásznától 30 km -re helyezkedik el.

Községünk falvainak zöme régi település, ugyanis Uzon, Szentiván, Lisznyó és Bikfalva nevét már az 1332 -es pápai tizedlajstromban megtaláljuk.

Településeink sokszínűségének egyedi és különleges harmóniái, egyházi és kulturális értékei, néprajza (népművészet és a folklór) egymást kiegészítve a tarka és izgalmas természetvédelmi tájaival, festői környezeteivel minden látogatónak, vendégnek változatos és tartalmas időtöltési lehetőségeket nyújtanak.

Érdemes felkeresni községünk falvait, megismerni és tapasztalni az itt élők konyhaművészetét és vendégszeretetét, majd gyalogosan vagy akár kerékpárral bebarangolni a környező természetvédelmi tájakat, hol zavartalanul megfigyelheti és tanulmányozhatja a természet szépségeit a maga gazdag növény és állatvilágával, érezheti és élvezheti a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat, az erdők csendjét, a patakok csobogását.

Az erre járó pénzügyi vagy szakmai befektető, községünk kiváló stratégiai helyzetén túlmenően, Önkormányzatunk teljes körű infrastrukturális támogatását, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű humán erőforrást használhat fel az itt elindított vállalkozása felfuttatásához.

Ehhez kívánok Önnek erőt és egészséget. Induljon velünk útra először képzeletben !

Reméljük, a leírtakkal kedvet teremtettünk Önnek Uzon község felkeresésére, és hamarosan vendégként s majd barátként, vagy akár befektetőként is üdvözölhetjük.

Találkozzunk Uzon községben!

Üdvözlettel: dr. Ráduly István

Uzon község polgármestere