Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta. 1512 – ben

Monyijoros néven, 1567 – ben Mogyorós, majd 1678 – ban Magyarós néven szerepel. 1834 – től hivatalosan Sepsimagyarósnak nevezik.

A Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint fölötti magasságban (1. kép). �A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a kuruc vezérek pihentek� – tartja a száj-hagyomány. A 2002 – es népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.

A falu református temploma (2. kép) 1752 – ben épült, amelynek még ma is eredeti szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak. Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.

A templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 – 1996) újságíró, az egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu művelődési otthona (3. kép).

Jelesek: Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író, Teleki Sándor (1894 – 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János (1899 – 1969) és Fodor Sándor (1902 – 1954) közéleti személyiségek, Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa lapszerkesztő (Torontó).

Befektetési lehetőségek: mezőgazdaság (főkép állattenyésztés), kézművességek, népművészet, idegenforgalom, faluturizmus.

SEPSIMAGYARÓS FACEBOOK PROFILJA:

https://www.facebook.com/Sepsimagyaros?fref=ts

A Lisznyói – patak felső folyása mentén alakult ki. Lakossága: 87 (2002). Határában, az egykori Temesváry kertben, édes – kénes ásványvízforrás tör a felszínre. Régebben reumatikus bántalmakban szenvedők keresték fel és melegített vizét fürdőkúrára használták.

   A kislélekszámú településnek művelődési otthona és I-IV osztályos iskolája is van. Ennek udvara több nyári rendezvénynek ad helyet. 

   Lisznyó közelében, a Borzos vagy Küszürüs tető (919 m) északi oldalán található a Várbércen Törökvár. Feltételezhető, hogy ezt a várat alagút kötötte össze a bikfalvi Csigavárral. Barabás vára a Borzos tetején állt. A népi hagyomány mindkettőhöz mondákat, hiedelmeket fűz. 

   Lisznyópatakról kék háromszög turistajelzés vezet fel a Bodzafordulói-hegység gerincére, s annak legmagasabb pontjára, az 1029 m magas Szeredő ponkra, hol kora tavasszal tömegesen nyílik a hóvirág (1. kép). 

   Lisznyó neve szláv eredetű és “erdőt” jelent. A XIV. század első felében adófizető település volt, 1332 – es pápai tizedlajstromban nevét már ott találjuk.

   A Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén fekszik. Lakóinak száma: 447 (2002).

   Idegenforgalmi értékei: a központban található református műemléktemplom, amelyet kör alakú kőkerítés, régi vármaradvány övez. Ennek a bejáratára épült rá a harangtorony. A templom még őrzi a gótika emlékeit. Műemlék harangját a brassói Heinrich Lampen öntötte 1693 – ban (1. kép).  

   Lisznyóban egy régi görög katolikus (2. kép) és egy görögkeleti templom is van, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére építettek. Utóbbi egyik harangját 1796 – ban öntötték. A faluban található a Bedő Tivadar féle udvarház. 

   Neves szülöttei: lisznyói Kováts Pál (1630 – 1695) – tanár, krónikaíró. Innen származott L. Damó Kálmán (1823 – 1863) – költő, forradalmár, Dancsuly András (sz. 1921) író, tanár, Vargha Jenő (sz. 1924) vegyész és tanár, Kese György (1906 – 1977) orvos és szakíró.

   Befektetési lehetőségek: faipar, különböző kézművességek (pl. fazekasság – jó minőségű sárga agyag található), mezőgazdaság (főleg az állattenyésztés) és faluturizmus. 

BIKFALVA

Festői környezetben fekszik a Bodzafordulói-hegység lábánál (1. kép), nagy kiterjedésű bükkösök előterében. Nevét már az 1332 – es pápai tizedlajstromban megtaláljuk. A 2002 – es népszámláláskor a lakóság száma 379 lélek volt.

   A DJ-103 B főút mellett áll iskolája, amelyet a magyar állam épített, és egyike a millennium esztendejében (1896) épült négyszáz népiskolának. Homlokzatán ott áll a régi emléktábla: “Magyarország ezeréves fennállásának emlékére”.

   Az egykoron védelmi célokat szolgáló református műemlék templomvárból középkori eredetű tornyát és XVI – XVII. századi szabálytalan, ovális lőréses várfalmaradványát láthatjuk (2. kép). A mai harangtorony önmagában is védhető öregtorony, donjon volt. Keskeny lőréseivel egyedülálló a megyében. Eredeti ún. barcasági típusú, lanternás sisakját 1937 – ben Debreczeni László tervei alapján gúlasisakra változtatták. Kisméretű gótikus temploma helyett 1863 – ban újat építettek. Még mindig szól a szakirodalomban is ismert, műkincs jellegű harangja, Johannes Neidel neves brassói harangöntő mester munkája 1640 – ből. Értékét emeli, hogy ezen a harangon már nemcsak latin, hanem magyar nyelvű körirat is van. A templom előtti ősi temetőt 2002 – ben rendezték, régi sírköveit kiszabadították a bozótból. 

   A külsejükben is mutatós kúriák közül figyelmet érdemel a Nagy úton az 1793 – ban épült Simon – ház oszlopos, árkádos kőtornácával. Ugyancsak ebben az utcában áll a Jantsó – ház, valamint Zsigmond Ödön háza a Templom utcában. Utóbbinak aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát barokk kosáríves árkádok díszítik. Más udvarházak és kúriák: Páll Gergely – udvarház (1830) a Nagy úton, kiugró oromfalas boltíves tornáccal és barokkos elemekkel tagolt, vaskos kő kapulábakkal, a Molnár – udvarház a Gáton 1822 -ből. “Népies, törpeoszlopos, boltíves kőtornáca van”, s mint ilyen, egyedi bikfalvi változat. A műemlék udvarházak sorát még sorolhatnánk: Bőjthe – Cseke féle kúria (1860), Harkó Lajos féle, Vén – Ábrahám – udvarház, Zátyi – ház, Páll Gergely féle ház stb.

   Akit közelebbről érdekel ez a régi történelmi település, ellátogathat a falu feletti erdőben lévő Csigavárához vagy a Décse-köve nevű legendás sziklaformációhoz.

   Az idegenforgalmi adottságoknak köszönhetően Bikfalván a faluturizmus egyre inkább teret hódít, gombra módra jelennek meg a “panziók”, vendégházak melyeknek egy részét régi udvarházakból alakítottak át (Öregdiófa), vagy pedig újakat építettek (Mókus, Téglás). A volt községháza épületében a Bikmakk Kulturális Egyesület állandó jellegű néprajzi gyűjteményét láthatja a turista. 

   Befektetési lehetőségek: kézművességek, népművészet és idegenforgalom, faluturizmus, gyalogtúrák vezetése. 

RENDEZVÉNYEINK:

BIKFALVI FALUNAPOK

minden év május hónap harmadik hétvégén

   Ikerfalu, a Feketeügy jobb partján, a Szép-mező keleti szélén, a Rétyi Nyírrel átellenben, az E-574 – es út mentén terül el. A mai Szentivánlaborfalva két település– Szentiván és Laborfalva – egyesítéséből keletkezett (1909). A 2002 -es népszámláláskor Szentivánlaborfalván 797 lélek élt. 

   Szentivánt eloször 1332 -ben említik, nevét katolikus templomának védő szentjéről, Szent Jánosról vagy Szent Ivánról kaphatta (1. kép).

   Nevét főleg Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza (született Benke Judit, (1817 – 1886), a kiváló, magyar drámai színésznő tette ismerté. Turisztikai értékei közé tartozik az említett római katolikus műemléktemplom, valamint a település szélén álló, barokk oromfalas, huszártornyos Szentiványi sírkápolna. A laborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült (2. kép), belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 – ben helyeztek el Berde Mózsa (1815 – 1899) emlékére, aki az 1848-49 -i forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt.  

   Udvarházak és kúriák: Szentiványi – kúria, Apor Henter – udvarház, Bucs – Gáll féle ház (Kós Károly tervezése) mely előtt monumentális székely kapu áll.

   Még ma is működik a település hagyományos malomipara.

   Szentivánlaborfalva jeles szülöttei: Szentiványi Márkos Dániel (1618 – 1680) – kolozsvári tanár, unitárius püspök, laborfalvi Berde Áron (1818 – 1892) egyetemi tanár, a kolozsvári Tudományegyetem elso rektora a MTA levelezo tagja, Szentiványi Gábor (1888 – 1952) Háromszék vármegye főispánja, a letűnt kommunista rezsim áldozata, és még sokan mások.

   Befektetési lehetőségek: élelmiszeripar (malomipar), mezőgazdaság, turizmus (faluturizmus) és szolgáltatások. Ismert a jó szentiványi házikenyér (3-4. kép) és a hagyományos székely kürtöskalács (5-6. kép). Itt él a csontfaragó népi mester Fazakas Sándor.